a) *Név* egy meglehetősen magas fiú. Barna hajától alig lát, de kék szemeivel így is mindig szemléli a tájat. Segitőkész és bátor személyiséggel rendelkezik. Magas és vékony alkatával áll elém, ha védelemre van szükségem. Az iskolában szorgalmasan elvégzi munkáját, de emellett vicces személyisége miatt mindig jót mulatunk.

b) Magyarország zsúfolt utcája az autóktól zajos, de a környezete bámulatba ejtő csodákat rejt. Az őszi időben a fák lombjait fújja a szél, a már így is megviselt, elpusztuló levelekkel együtt. A Parlament bújik ki a fák mögül, magas és díszes kupolájával hízelegve a turistáknak. Vöröses és fehéres színben pompázik, több kisebb toronnyal a tetején, melyek már az égbolt magasságában figyelik a tájat. Az autók is ezen épület felé tartanak, féklámpájuk egyenlőre nem világítja meg az árnyékok között lévő, már megterhelt közlekedési utat.

c) Ezen a reggelen a nap világított be az ablakomon. A meleg takaró alól kibújva bevonultam a fürdőszobába és fogat mostam. Miután felvettem az iskolába előkészített öltözékemet komótosan eljutottam a konyháig, ahol egy friss tükörtojást készítettem. E mellé még egy bögre kávét is főztem, melynek látszott a levegőbe repülő gőze. Miután befejeztem a reggelim, felvettem a cipőmet és a kabátomat. Az iskolatáskámmal a hátamon nyitottam ki a bejárati ajtót. Éreztem a csipő, hideg levegőt az arcomon, majd nem törődve a hideggel elindultam az iskola épülete felé.