Az olvadáspont, forráspont a szénatomszám növelésével nő; általában minden homológ sorra igaz.

Az, hogy valami folyékony, szilárd; azt a körülmények döntik el.

Itt most szobahőmérséklet és légköri nyomás van, ebben az állapotban a formaldehid gáz, az acetaldehidről nem merném állítani, hogy folyadék, mert a forráspontja kb 20 °C.

Össze lehet hasonlítani az azonos szénatomszámú alkoholokkal vagy telített szénhidrogénekkel. De hogy valamire konkrétan rákérdezünk, hogy mi az oka, hogy valami folyékony vagy szilárd, annak nincs sok haszna ilyen vonatkozásban; az összehasonlításnak inkább; a lényeg az első mondat. Ha összehasonlítjuk más hasonló szénatomszámúakkal, akkor figyelembe kell venni az oxigén jelenlétét, az oxigén kapcsolódását a molekulában, a másodrendű kötéseket, polarizáltságukat. De ha az érdekel, írok róla pár sort. Az olvadáspontnak, forráspontnak itt energetikai okai vannak; jobban összekapaszkodnak a hosszabb szénláncú molekulák, mint a rövidebbek; így nagyobb energia (most hőmérséklet) szükséges ahhoz, hogy vagy a kristályszerkezet megváltozzon (szilárd-folyadék) vagy a folyadék belső nyomása elérje a külső nyomást (folyadék-gáz).