Ez függvénytranszformációval megoldható.

Mivel `abs x` esetén `x in {:]-1/2; 1/2[:}`; az `abs x -> abs(x+1)` pedig egy egységgel balra tolja a fv-t, azért a megoldás is balra tolódik az `x` számegyenesen: `x in {:]-3/2; -1/2[:}`. Mivel csak ezekre igaz az első, így ezekre kell megnézni a másodikat. (Megjegyzés: Illetve mivel tudjuk, hogy az `abs x -> abs(x-1)` jobbra tolást jelent, ezért azt is tudjuk, hogy az `x in {:]-3/2; -1/2[:}` tartományon csökken a fv, vagyis a `-3/2`-hez tartozik majd a nagyobb szám.) Tehát miután behelyettesítünk azt kapjuk, hogy
`abs(-1/2-1) = 3/2`

`abs(-3/2-1) = 5/2`

Vagyis `abs(x-1) in {:]3/2; 5/2[:}`, de az ábrával talán sokkal több értelmet nyer a dolog.

Ez tényleg felsőoktatásbeli feladat amúgy? Tudom, hogy olyanokat szoktál feltenni, úgyhogy annak kéne lennie, de amúgy ez most nem tűnik annak.