1.)
Az adóhatóság jogai: Az adóhatóságnak jogában áll behajtani a fizetendő adókat, járulékfizetéseket, vámokat. Valamint jogában áll bírságot kiszabni szabály vagy törvénysértés esetében. Jogában áll törvénysértés esetében az adózó tevékenységétől való eltiltásához. Jogában áll bűncselekményből származó pénz, ingó, értéktárgyak elkobzására.
Kötelezettségei: Az adóhatóság kötelességei közé tartozik a visszaigényelhető adó megfizetése. Ilyen a visszaigényelhető áfa, SZJA, stb. Köteles adóellenőrzést végrehajtani a termelő és haszonszerzés céljából működő vállalatoknál.

2.)
Két féle adóhatóságot különböztetünk meg.
Van a NAV és az Önkormányzati adóhatóság
NAV illetékességei:
Általános illetékesség:
- A magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye;
- Az egyéni vállalkozó, egyéni cég székhelye, ennek hiányában telephelye, több telephely esetében az elsőként bejelentett telephelye;
- A jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye) szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el.

Önkormányzati illetékesség:
- Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.
- A föld bérbeadásából származó jövedelem adóztatására a föld fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes.

3.)
Adózó jogai:
- írat betekintési jog minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Végzéssel ez a jog korlátozható az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. A végzés ellen jogorvoslatnak van helye.
- önellenőrzési jog

4.)
Bejelentési kötelezettség: Egy adott tevékenységet bejelentés alapján lehet végezni, bejelentéskor adószámot kap a vállalkozás, amely birtokában dolgozhat.
Adó megállapítási kötelezettség:
Az adózó: önadózással,
A munkáltató, kifizető: adólevonással,
Az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel állapítja meg az adót.
Fontos az önellenőrzés, amely helyesbítést illetve hibák feltárását jelenti, az elévülés 5 év
Adó bevallási kötelezettség:(áfa, vám, lakásvásárlás…) Adóbevallás benyújtása a bevallási határidőt figyelembe véve A bevallást ehhez használható formanyomtatványon kell benyújtani
Adó-és adóelőleg fizetési kötelezettség: Általában egy-egy időszakot érint adóbevallási idő alatt Határidőn belüli fizetések megtétele adóelőleg fizetés esetén.
Bizonylatok kiállítási és megőrzési kötelezettség: A bizonylatokat ki kell állítani Ezek ellenőrizhetőek legyenek Számviteli törvényt figyelembe kell venni Elévülésükig meg kell őrizni a bizonylatokat(nyugta,számla)
Nyilvántartások vezetési kötelezettsége: Könyvelésnél, bevételi nyilvántartásnál, számlakönyvnél, pénztár elszámolási könyvnél Legyen az iratok megőrzésének helyesbítés És ellenőrizhetőek legyenek
Nyilatkozat tételi kötelezettség: Az adóhatóság felszólíthat nyilatkozat tételre, a tv. elő írhatja
Adatszolgáltatási kötelezettség: Magánszemélyekre vonatkozik, kifizetett összegekről adóbevalláskor kötelező adóhatóságnak szolgáltatnak adatokat.

5.)
Azt vizsgáljuk meg az adózó, a kifizető/munkáltatók, a beszedésre kötelezett, és az adóhatóság szempontjából.
- adózó: önadózással (bevallással)
- kifizető/munkáltató: adólevonással
- adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel
- adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adó megállapítással
6.)
Az adóelőleg összege az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege. Pontosabban ez akkor igaz, ha az adóévet megelőző adóév teljes év volt, azaz időtartama 12 hónap volt, egyébként naptári napokra kell arányosítani és így kiszámolni mennyi lett volna 12 hónapra.
A magánszemélyek összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelmét a megszerzéskor, vagy azt követően – a törvényben meghatározott időpontig – adóelőleg fizetés terheli.

Az előlegek szabályszerű megállapítása érdekében a magánszemély évelején, illetve kifizetést megelőzően nyilatkozatot tesz
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni.
A vállalkozói osztalékalap utáni adót csak az éves bevallás benyújtásakor kell megfizetni.

7.)
Az adóellenőrzés a megbízólevél adózó általi átvételével vagy az adózó kiértesítésével kezdődik. Fontos, hogy ezután az adózónak az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak önrevíziójára már nincs lehetősége. Ezt követően az adóhatóság a vizsgált időszak bizonylatait és az azokat alátámasztó dokumentumokat (igazolások, szerződések, kivonatok, stb.) megvizsgálja. Ezzel egyidejűleg a gazdasági eseményekről, illetve az adózóval kapcsolatos vitatott bevallásokról az adózót vagy meghatalmazott képviselőjét nyilatkoztatják. A nyilatkozattételt követően dől el alapvetően a revízió kimenetelének iránya.

8.)
Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően akár többször is:
- ellenőrizheti az adókötelezettségek teljesítését
- adatokat gyűjthet az adóhatósági adatok valóságtartalmának megállapításához
- vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát
- adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenység támogatása érdekében.
A nyomozóhatósági szerv a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása érdekében végezhet vizsgálatot.
Az adóhatóság kötelezettségei: A törvények és jogaszabályokhoz igazodó eljárás lefolytatása. Független és befolyástól mentes vizsgálóbizottság és ellenőrőrök alkalmazása az ellenőrzés során.

Az adózó jogai: Önellenőrzési valamint fellebbezési jog, bírság kivetése esetén a behajtási idő időpontjának kitolása kérvényezhető likviditási problémák esetén.
Az adózó kötelezettségei: Az adózó személy vagy szervezet köteles minden dokumentumot az adóhatóság részére bocsátani.

9.)
Szabálytalanság észlelése és bírság kivetése esetén az adóhatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. Amennyiben az adóhatóság egyetért a fellebbezésben előadottakkal, úgy visszavonó, illetve a módosító döntést hoz. Az adózó - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen indíthat közigazgatási pert. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. Az elsőfokú adóigazgatási határozat elleni fellebbezés előterjesztésekor illetéket kell fizetni.

10.)
Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat. Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, nyilvántartás, feldolgozás, az ellenőrzés, az adó-megállapítás, az adó és adóelőleg levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Felhasználása:
- adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását, a megjelölt szervek
- tájékoztatását szolgálja
- törvény előírja, vagy megengedi
- az érintett hozzájárul
- a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.