A lúg hozzáadásával a halogéncsoportot lecseréljük hidroxilcsoportra és az oldatban ott lesznek a halogenidionok. Az, hogy a klórgáz leválasztja a halogént elemi állapotban, azt jelenti (a standardpotenciálok alapján), hogy a kérdéses halogén bróm vagy jód. Mivel mindkettő barna színű vízben, viszont benzinben a bróm változatlanul barna, a jód viszont lila. A kérdéses halogén tehát a bróm.

a,

A telített szénhidrogén dibrómszármazékának összegképlete: `C_xH_(2x)Br_2`, moláris tömege `12x+2x+2*80` = `14x+160` `g/(mol)`.

`14x+160` g vegyületben van 160 g bróm, ugyanakkor

100 g vegyületben van `100/(14x+160)*160` = 74,01 g bróm.

Az egyenletet megoldjuk, gyorsított eljárásban:

`x=(100*160/74.01-160)/14` = 4

A vegyület összegképlete tehát `C_4H_8Br_2`.

b,

A szerkezeti képlete: Azt tudjuk, hogy két kiralitáscentrummal rendelkezik, ezért a nem szélső szénatomokhoz kapcsolódnak a brómatomok, továbbá két különbözőhöz. A két kiralitáscentrum négy enantiomert eredményezne, de a mezo-forma tükörképi párja önmaga, így csak három izomer van. Neve: 2,3-dibrómbután. A lehetséges szerkezetek az ábrán.

c, Hát elég érdekesen van a harmadik kérdés feltéve, hogy kapcsolódik-e a feladatohz, mert mint kiderült, dibrómszármazék a keresett vegyület.

Egyébként but-2-én az olefin, amiből elő lehet állítani a dihalogénszármazékot. A but-2-én is lehet cisz vagy transz, illetve kinetikai és termodinamikai kontrollal lehet szabályozni a három sztereoizomer arányát, de ez szerencsére már nem kérdés, hogy hogyan