A válaszom az egész feladatnak csak a matekos részét fedi le. A feladat a válaszom után továbbra is megoldatlan!

Én is kíváncsi vagyok a válaszra. Sajna én speciel nem vagyok jó fizikából, de a feladat matekos részét akkor már megválaszolom. Ennyivel tudok segíteni...
Egy henger (kör alapú egyenes hasáb) térfogata a következő:
`V = pi r^2 m`, ahol `r` a kör alap sugara, az `m` pedig a henger magassága.
Továbbá tudjuk, hogy az U alakú cső jobb ágának keresztmetszete, amiben a víz van
`A_2 = 5` `cm^2`
Mivel ez a keresztmetszet (vélhetően) kör alakú, így a következő azonosság felírható
`A_2 = T_○ = pi r^2`
Vagyis
`V = A_2*m`
Továbbá tudjuk, hogy `1` `l = 1` `dm^3`, vagyis `1` `dl = 100` `cm^3`.
`100 = 5*m`
`m = 20`
Tehát a vízoszlop 20 centi magas lesz.

Tehát azt már tudjuk, hogy 20 cm magas a vízoszlop.

Ábra

A piros vonal azt jelzi, hogy ezeken a magasságokon és ez alatt ugyanazon magasságokon a higanyban a hidrosztatikai nyomás egyenlő. Azt tudjuk, hogy a hidrosztatikai nyomás nem függ a keresztmetszettől `p=rho*g*h`, viszont a közeg sűrűségétől igen. Keressük azokat a pontokat, amikbe tudunk kapaszkodni. A folyadékfelszineken a légköri nyomások vannak, ezeket vesszük alapul.

Na nézzük a piros vonalat. Ott tehát a két oszlopban ugyanakkora a hidrosztatikai nyomás. Az `A_2` keresztmetszetű oszlopban van 10 cm magas vízoszlop, ennek a hidrosztatikai nyomása:

`p_1` = `rho_v*g*h_v` = `1000*10*0.2` = 2000 Pa

Az `A_1` keresztmetszetű oszlopban a csak higany van, ennek a hidrosztatikai nyomása szintén 2000 Pa, a higanyoszlop piros vonal feletti magassága tehát:

`h_(p-Hg)` = `p_1/(rho_(Hg)*g)` = `2000/(13600*10)` = 1,47 cm

A bal oldali csőben tehát emelkedett a higany szintje h cm-t, a jobb oldali csőben viszont kétszerannyit csökkent, mert feleakkora felület (az ábrán van, ha nem világos). Felírható az alábbi egyenlet:

1,47-h = 2h

3h = 1,47

h = `1.47/3` = 0,49 cm.