Milyen reakció?

- Ha standard körülmények között vizsgáljuk a folyamatot, akkor ez egy protonátmenettel járó folyamat, tehát tekinthetjük sav-bázis reakciónak.

A szénsav ugyan gyenge sav, de erősebb, mint a fenol, ezért sójából (Na-fenolát) a szénsav felszabadítja.

`C_6H_5ONa` + `H_2CO_3` `rightarrow` `ul(C_6H_5-OH)` + `NaHCO_3`

A nátrium-fenolát az ionos jellege miatt jobban oldódik vízben, mint a fenol, így a keletkezett termék csapadékként válik ki.

- Ha nem standard körülmények között vizsgáljuk (párszáz fok és néhány bar nyomás), akkor a rendszerben levő szén-dioxid (mert itt már nem beszélhetünk szénsavról) egészen másként reagál a nátrium-fenoláttal, orto-helyzetű karboxilezés játszódik le és szalicilsav (a folyamat során Na-szalicilát keletkezik, de a savas közeg miatt szalicilsav) keletkezik. Ez a folyamat egy gyógyszergyártási alapfolyamat, az acetil-szalicilsav (isztopirin, aszpirin, kalmopirin) hatóanyagú gyógyszerek kiindulási reakciója; Kolbe-féle szalicilsav-szintézis vagy Kolbe-Hoffmann szintézis néven ismert.

Az előbbi lesz a kérdésedre a válasz, az utóbbit érdekességként említem, hogy a mennyire fontosak a körülmények a termékek szempontjából.