Azért, mert kazah, mint varázsló elátkozta a hegyeket, ezért észlelhető ott magasabban éghajlati anomália.

Nem hülyeség.

A tetőtér egy zárt tér, nincs légmozgás, a közvetlen napsugárzástól felmelegszik. A lakás felett van a tető, mint hőzáró réteg és a falak, amik vastagabbak, mint a tetőszerkezet. Éjszaka viszont hidegebb van (egy szigeteletlen padláson), ifjú koromban nyáron ott aludtam, mert elviselhetőbb volt az éjszaka a padláson az alvás (mondjuk egy villámos-dörgős éjszaka nem egy leányálom, ha csak a fél centis pala van feletted).

Ha csak konkrétan a hegyeket és az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú felszínt hasonlítjuk össze, akkor leginkább a légnyomás csökkenésével magyarázható. Csökken a nyomás, csökken a hőmérséklet, nem tudom hányadik osztályos vagy (a 14 év alapján 7-8.), hogy hivatkozhatok-e a gáztörvényre (az még talán nem volt) vagy magára a légnyomásra (de arról már biztosan volt szó).

A levegőt nem a Nap sugárzásból eredő hő melegíti fel, hanem a Föld felszínéről visszaverődő hő. A magasság abból a szempontból lényegtelen, hogy közelebb van a Naphoz, hiszen 150 millió kilométeres távolsághoz képest az a párszáz vagy max. párezer méter elenyésző. A levegő viszont rossz hővezető (ezért vannak gyakran dupla ablaküvegek, hogy jobban szigeteljenek), tehát a légmozgás is segít a hőmérséklet alakulásán. A probléma tehát összetett, földrajzi és fizikai vonatkozása is van. Ez persze csak az egyszerűsített magyarázat.

Visszatérve az alapkérdésre: a légnyomás (hegyek-völgyek) és a kis-nagy térfogatok (tető-földszint és hegyek-nem hegyek összehasonlítása).