9. ossztály Töri

A föld történetében ciklikusan bekövetkező éghajlatváltozás miatt a sztyeppövezet határa többször változott, ami az ott élőket életmód-változtatásra vagy vándorlásra kényszerítette. Így kezdődött a magyarok őseinek vándorlása is a „népek országútjának” is nevezett eurázsiai sztyepp vidékén.

A magyarok vándorlásának állomásai:

1. Urali őshaza (Kr.e. 4. évezred)

Az Ob és az Ural hegység közötti terület.
Pattintott kőeszközök használata, zsákmányszerző (halász – vadász - gyűjtögető) életmód.

2. Finnugor őshaza (Kr.e. 3. évezred)

A későbbi szamojédok különválásnak oka valószínűleg a relatív túlnépesedés.
Megjelentek a csiszolt kőeszközök, csonteszközök, agyagedények, zsákmányszerző életmód jellemző.

3. Ugor őshaza (Kr.e. 2. évezred)

Egy felmelegedés miatt különváltak a későbbi finn-permi népek és a későbbi ugorok (magyarok, vogulok, osztjákok). Az utóbbiak az Ob, Irtis és Iszim vidékére vándoroltak.
Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh, kecske, szarvasmarha, ló).
Megjelent a fémeszközök használata (réz, bronz).

4. Magyar őshaza, Baskíria (Kr.e. 1 és Kr.u. 1. évezred közepe között)

Az ugorok szétválása az újabb felmelegedés miatt a Kr.e. 1. évezred első felében történhetett.
vagy nyugatabbra vándorlás és életmódváltás (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra)
vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok).
A nyugatra vándorlók érkeztek Baskíriába, a Volga és az Ural közötti területre.
A vándorlás során iráni népekkel, Baskíriában török népekkel kerültek kapcsolatba.
Terjed a vashasználat, kialakul a katonai szervezet + íj, nyíl, pajzs, rövid kard, lándzsa, lemez- és bőrpáncél
Kereskedelem kialakulása, feltételezhető a vaspapucsos faeke használata, ami a földművelés kezdeteire vall.
Julianus barát a XIII. században a Magna Hungaria nevet a térségnek, itt kereste a magyarok rokonait.

5. Levédia

600 körül délkeletre vándorolnak és a VIII. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek a Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt területen
A földművelésre lett a hangsúlyos + a kertgazdálkodás, gyümölcstermesztés. A baromfitartás elterjedése  részben letelepedett életet éltek.
Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség:
kende/kündü a szakrális, a gyula pedig a kormányzati katonai vezető lehetett a források szerint.
Itt szilárdultak meg a törzsi keretek (7 törzs).
7 törzs közül öt neve türk (Kér, Keszi, Tarján, Jenő, Kürtgyarmat) és kettőé finnugor (Nyék és Megyer).
A térséget a belső háborúk miatt hagyták el a magyarok, ekkor csatlakozott a magyarokhoz a kabarok 3 törzse.

6. Etelköz (9. század)

Helyszínét a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. (Dnyeper–Duna köze)
A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés, bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján).
Közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok, bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. Adófizetésre kényszerítették őket, s az ott ejtett foglyokat rabszolgaként a bizánciaknak adták el.
862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében a korabeli források szerint a kalandozók.