I. Fejezet: Candide egy vesztfáliai kastélyban nevelkedett. Pangloss mester arra tanította ot, hogy
minden a legjobban van ezen a földön. Candide beleszeret Kunigundába, a báró lányába.
Kunigunda észreveszi Pangloss urat, ahogy éppen az egyik szobalánynak ad leckét „kísérleti
fizikából nyomós érvekkel” alátámasztva. Kunigunda sze-rette volna ezt kipróbálni Candide-on, ezért
egy spanyolfal mögött megcsó-kolja ot. De a báró észreveszi oket, s emiatt kitiltja Candide-ot a
kastélyból.
II. Fejezet: Candide étlen-szomjan érkezik meg egy faluba, ahonnan két bulgár -egy ebédért cserébeelhurcolja
katonának. Majd néhány nap kiképzés után beállítják a seregbe. Megpróbál megszökni,
mert úgy tanulta Panglosstól, hogy az ember szabadnak születik. De elkapják, és büntetésbol 4000
vesszocsapást mérnek rá. Majd ki akarják végezni, de a bulgárok királya megkegyelmez neki.
III. Fejezet: A bulgárok (Candide-dal együtt) az avarokkal háborúznak. Candide megszökik. Több
lemészárolt falut is keresztezett útja Hollandia felé. Mire megérkezik elfogy minden pénze, ezért
koldulni kezd. Megsajnálja egy anabapista, elviszi magához és kap tole pár forintot. Másnap
találkozik egy megcsonkított koldussal.
IV. Fejezet: A koldusról kiderül, hogy Pangloss az, aki vérbajos lett. Pangloss elmeséli, hogy a
bulgárok megszégyenítették és megölték Kunigundát és családját s lerombolták rezidenciájukat is.
Erre Candide elájul, s mikor eszméletéhez tér megkéri Jacques-ot (az anabapistát), hogy gyógyítsa
meg Pangloss-t. Miután meggyógyította mesterét, magával viszi oket Jacques a hajóján. Lisszabon
partjainál viharba kerülnek.
V. Fejezet: A hajón az emberek pánikba esnek. Az anabapistát belökik a vízbe és megfullad. A hajó
elsüllyed. Pangloss, Candide és a matróz, aki belökte Jacqes-ot, megmenekülnek. Mikor beérnek
Lisszabonba, megmozdul alattuk a föld, és a város nagy része romba dol. Candide megsebesül és
elájul. Pangloss hoz neki olajat és bort. Ettol erore kap Candide. Segítenek a mentésben a
városiaknak. Cserébe megvendégelik oket, közben Pangloss vitába elegyedik az inkvizíciósokkal.
VI. Fejezet: Az inkvizíciósok úgy döntenek, hogy néhány embert kivégeznek a földrengések
megelozése végett. Ezért elfogatnak néhány városit és Candide-ékat is. Pár nap múlva sanbenitoba
öltöztetve viszik oket a vesztohelyre. Panglosst felakasztják, a többit pedig megégetik, mialatt
Candide-ot elfenekelik. Ismét megmozdul a föld. Candide addig vonszolja magát, mígnem találkozik
egy vénasszonnyal, aki elhívja magához.
VII. Fejezet: Egy kis házba viszi, ahol napokon keresztül ellátja Candide-ot élelemmel és gyógyítgatja
ot. A harmadik napon az öreg elviszi egy másik házba. Itt találkozik Kunigundával, s elmeséli neki mi
történt vele, mióta nem találkoztak.
VIII. Fejezet: Kunigunda is elmeséli az o históriáját:
A kastélyukban a bulgár katonák eroszakoskodtak vele, de a kapitányuk észrevette és megmentette,
majd elvitte magával. Mivel néhány hónap múlva a kapitánynak elfogyott a pénze, eladta ot egy
zsidónak, aki elvitte Portugáliába. Itt megtetszett Kunigunda a foinkvizítornak, ezért az inkvizítor
megegyezett a zsidóval, hogy minden hétfot, szerdát és pénteket kivéve övé a lány. A foinkvizítor
elhívta Kunigundát is arra a kivégzésre, ahol Candide-ot fenekelték. Mikor Kunigunda meglátta
Candide-ot szólt a vénasszonynak, hogy viselje gondját neki, és amikor felépül hozza el ide.
Ezután Kunigunda és Candide megvacsoráznak, ám közben megjön a zsidó.
IX. Fejezet: A zsidó tort kapott elo mire Candide leszúrta ot, de mivel már elmúlt éjfél vasárnap lett.
Nemsokára jött a foinkvizítor, akit szintén megölt Candide. Kunigunda kétségbeesésében tanácsot
kér az öregasszonytól, aki azt javasolja, szálljanak mindhárman egy-egy lóra és meneküljenek el
Cadizba. El is indulnak, de megállnak Avacená-ban.
X. Fejezet: Kiderül, hogy kirabolták Kunigundát, s ezért el kell adniuk az egyik lovukat. Így már csak
két lovon érkeznek Cadizba, ahol Candide-ot kinevezik a portugál sereg egyik századának
kapitányának. Ez a század a paraguay-i jezsuiták ellen indul. Így hajóra szállnak mindhárman.
Kunigunda nagyon sajnáltatja magát sanyarú sorsa miatt. Az öregasszony ’vigasztalásképp’
elmesélni az o nem éppen rózsás életének történetét:
XI. Fejezet: X. Orbán pápa és Palesztrina hercegnonek volt a szépséges lánya. Hatalmas fényuzésben
nevelkedett. Esküvojén a volegényét megmérgezték, emiatt az anyjával hajóra szállt. A tengeren
foglyul ejtették oket a kalózok. Marokkóba érve a kalózok harcba szálltak a lakosokkal. A foglyul
ejtett noket a harcok közben elevenen széttépték. Egyedül o élte túl a vérengzést. Mély álomba
szenderült, s mikor felébredt egy jóképu fiatalembert pillantott meg, aki elvesztette a férfiasságát
(eunuch).
XII. Fejezet:(folyt.) Az eunuch eladta ot Algerban egy helytartónak. Közben kitört a pestis, amit
sikerült túlélnie. Ezután többször is eladták a kalmárok, és így jutott el Konstantinápolyba, ahol egy
török agáé lett. Az aga magával vitte háremét is a háborúba, akiket egy kis várba zárt húsz katonával.
Az aga elesett a háborúban, de a kis vár tartotta magát. Az élelem elfogyott, ezért a janicsárok
levágták a nok fél fenekét, s azt ették. Végül bevették a várat az oroszok, s elvitték a noket
Moszkvába, s itt kertész lett. Majd megszökött, bejárta az egész világot szolgálóként, és öregségére
Issacarhoz (zsidó) került Kunigunda mellé.
XIII. Fejezet: A hajó megérkezik Buenos Aires-be. A város kormányzója megkéri Kunigunda kezét,
aki tanácsot kér a döntésben az öregasszonytól. A vénasszony azt feleli; hogy menjen hozzá
mindenképpen, mert megérkeztek a városba a törvényszékiek, akik az inkvizítor gyilkosát keresik, s
a kormányzó biztosan meg tudja védeni ot. Kunigunda ezt azonnal elmondta Candide-nak, és kérte,
hogy meneküljön el.
XIV. Fejezet: Candide suru könnyek közt elbúcsúzik Kunigundától. Elindul a jezsuitákhoz szolgájával
Cacambóval. Kiderült, hogy a jezsuiták parancsnoka Kunigunda öccse, aki nagyon örül a
találkozásnak. Míg várják a tartományfonököt, a parancsnok elkezd mesélni a múltról:
XV. Fejezet: Látta, mint alázzák meg Kunigundát és ölik le egész családját. O is súlyosan megsérült,
de meggyógyították a jezsuiták. Ezért beállt hozzájuk, s elment Paraguayba, ahol kis ido után
ezredes és felszentelt pap lett.
Miután ezt elmesélte, Candide szóbahozza, hogy el akarja venni Kunigundát. Erre az ezredes nagyon
dühös lett, és rávágott Candide-ra a kardjának a lapjával, mire az leszúrta ot. Ezek után Candide
felöltözik az ezredes ruhájába (ami Cacambo ötlete volt), és gyorsan ellovagolnak.
XVI. Fejezet: Egy másik országban Candide lelo két majmot, amik két lánynak voltak a szeretoi.
Emiatt másnap megkötözve ébredtek a füleseknél (egy törzs), de sikerül megmenekülniük Cacambo
leleményességének köszönhetoen.
XVII. Fejezet: Candide és Cacambo Cayenne-be indulnak. A hosszú és kalandos utazás alatt,
elfogyott minden élelmük, és a lovaik is elpusztultak. Végül egy olyan országba jutottak, ahol az út
drágakövekkel van felszórva, és a vendégloben nem kell fizetni a vacsoráért. Ezért azt gondolják ez
lesz az az ország, ahol minden a legjobb.
XVIII. Fejezet: Kikérdezik az ország legbölcsebb emberét Eldorádó város szokásairól, majd a
királyhoz mennek. Ezután maradnak még néhány hetet, aztán elindulnak Cayenne város felé, mert
Candide-nak hiányzik Kunigunda. De elobb Eldorádóban jól megszedik magukat drágakövekkel meg
arannyal.
XIX. Fejezet: Candide-k mire megérkeznek a holland gyarmatra már csak két juhuk maradt a több,
mint százból, amelyek mind meg voltak rakva kincsekkel. Candide elküldi Cacambot Buenos Airesbe
Kunigundáért és megbeszéli vele, hogy Velencében fognak találkozni. O maga hajót keres, de jól
átverik, s nem marad túl sok pénze. Ebbol mégis sikerül egy kis szobát bérelnie egy vitorláson, és
egy embert (Martin), aki utálja a jelenlegi helyzetét és nem boldog.
XX. Fejezet: Candide és Martin beszélgetnek és vitatkoznak egész út alatt Bordeaux felé. Martin már
nem remélt semmit az élettol, de Candide még hitt Pangloss mester optimizmusában, és abban, hogy
találkozik még szerelmével. Közben egy tengeri csata szemtanúi lesznek, amirol kiderül, hogy az
elsüllyedt hajó az volt, amelyiknek a kapitánya ellopta Candide juhait és kincseit.
XXI. Fejezet: Végül eljutnak a francia partokhoz. Martin elmeséli tapasztalatait Franciaországról.
Candide nem szeretne sokáig ott maradni, csak átutazólag érinteni. Martin eldönti, hogy vele tart.
Eközben a hajó kiköt.
XXII. Fejezet: Párizsba megy, ahol eloször meglátogat egy színházat. Megtetszik neki egy színészno,
mert az hasonlít szerelmére.
Kártyázás közben nincs szerencséje, sokat veszít. A vendéglátós hölgy szóba elegyedik vele, és
sikerül lebeszélnie Candide-ról két gyurut, de elcsavarni a fejét már nem sikerül. Úgy érzi megcsalta
Kunigundát. Másnap levél érkezik Kunigundától, amiben leírja, hogy nagyon beteg és nincs pénze.
Candide azonnal felkeresi, de nem láthatja a lányt, nem is beszélhet hozzá, csak a pénzt adhatja oda
neki. Ezután néhány rendornek látszó alak elfogja oket. Martin ráébred, hogy ez az egész leveles ügy
egy nagy átverés. Candide lefizeti a rendoröket, s azok elengedik oket.
XXIII. Fejezet: Normandiába érve látnak egy kivégzést, s kezdi veszteni a hatalmas optimizmusából.
Velencébe hajóznak a francia partok mentén.
XXIV. Fejezet: Velencében égen-földön keresi Kunigundát és szolgáját, de nem találja oket.
Találkoznak egy baráttal és egy lánnyal. Martin fogad Candide-dal, hogy nem boldogok. Paquette (a
lány) elmeséli az életét, majd a barát (Giroflée) is megteszi, és kiderül, hogy egyikük sem boldog,
noha annak látszottak. Candide elveszíti a fogadást.
XXV. Fejezet: Candide és Marin meglátogatják Pococurantét, a híres velencei nemes urat. Itt
vendégül látják oket, s közben a muvészetrol filozofálnak. Ezután hangversenyt tartanak. Ebéd után
a hatalmas könyvtárba mennek, ahol kiderül, hogy Pococurantének egyik könyv sem tetszik. Ezután
haza mennek.
XXVI. Fejezet: Egy nap Cacambo felkeresi Candide-ot. Candide megtudja tole, hogy o rabszolga,
szerelme pedig éppen raboskodik. Együtt étkeznek hat idegennel, akikrol kiderül, hogy trónfosztott
királyok. A királyok elmondják kik is valójában és Candide is. A különös vacsora után távoznak.
XXVII. Fejezet: Candide-ék kiváltják Cacambot, majd hajóra szállnak, hogy Konstantinápolyba
menjenek. Útközben kikérdezik Cacambot, s kiderül, hogy Kunigunda rabszolga. Aztán szóba kerül
Pangloss és a báró neve, mire két gályarab felpattan, és odamegy hozzájuk. A báró és Pangloss az.
Candide oket is kiváltja.
XXXVIII. Fejezet: A báró és Pangloss elmesélik, hogy mi történt velük:
Miután Candide elmenekült a jezsuitáktól, a haldokló bárót meggyógyí-tották, s Konstantinnápolyba
került. Itt egyik alkalommal –a nagy meleg miatt- együtt fürdött egy muzulmánnal, és ezért
gályarabságra ítélték.
Pangloss mester egy kontár hóhér miatt élte túl az akasztást, s a halottnak vélt testét egy kirurgus
vette meg. Az ember otthon keresztvágást csinált Pangoss testén, mire a mester hatalmasat ordított.
A kirurgus ijedtében elfutott, de Pangloss könyörgésére visszajött, s meggyógyították ot. Késobb
munkát is kerestek neki, így állt kalmár szolgálatába, aki Sztambulba vitte. Itt egyszer betért egy
mecsetbe, ahol éppen csak egy imám meg egy szép fiatal no volt. A nonek kiesett a keblei közül a
virágcsokor, s ezt próbálta visszatenni neki Pangloss, ám észre vette ezt az imám. Ezért megverték,
és ot is gályafogságra ítélték ugyanarra a hajóra, amelyikre a bárót.
XXIX. Fejezet: Megérkeznek a fejedelem házához, ahol Kunigunda és az öregasszony dolgozik. Mikor
Candide megpillantja Kunigundát, meghoköl a látványtól, ugyanis Kunigunda nagyon megcsúnyult az
eltelt ido alatt. De illendoségbol mégis megöleli. A többiek is nagy örömmel köszöntik ot és a
vénasszonyt. Candide kiváltja mindkettojüket. A lány feleségül akar menni Candide-hoz, de Candide
már nem akarja, és a báró sem szeretné ezt.
XXX. Fejezet: Candide nem tud kibújni a házasságkötés alól, elveszi Kunigundát. Kunigunda
napról-napra rondább és utálatosabb lett. Egy nap beállít hozzájuk Paquette és Giroflée nagy
nyomorban. Ez még jobban lehangolta oket. Végül kedves szomszédjuk tanácsára életük további
részét munkával töltik el.