Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Kémia!

62
Sziasztok! Egy A/4-es terjedelmű fogalmazást kell irni az alábbi témák közül! Légyszi segítsetek!
1. Az aranymosás története és technikái
2. A vas élettani jelentősége
3. A fémezüst baktériumölő tulajdonságai
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Kémia

Válaszok

3
1.a folyóvíz romboló munkája révén termőhelyéről kibontott és elszállított aranyrögöknek, szemcséknek a folyó menti hordaléktól való elkülönítése, szennyező anyagoktól való megtisztítása. A bányászati módszerekkel feltárt aranytartalmú kőzetek ipari feldolgozásánál is élnek az aranymosás módszerével. Az aranymosás technológiája valószínűleg a bronzkorban alakult ki. Biztos nyomait ismerjük az ókori Egyiptom Görögo. területéről és a római birodalomból. Az aranynak ilyen módszerű kitermelése a természeti népek körében is ismeretes. Hazánk területén kiterjedt volt az aranymosás gyakorlata. A mo.-i aranymosók, népi nevükön aranyászok tevékenységéről számos adat szól, munkájukat államilag szabályozták, a középkor óta számos szabadalommal támogatták. Az aranymosás alkalmat nyújtott helynévadásra is, pl. ahogy a szigetközi Ásvány község vagy ahogy az erdélyi Aranyos folyó és Aranyosszék esetében történt. Az aranymosás századunk elejéig rendszeresen gyakorolt népi tevékenység volt, paraszti specialisták végezték. Kutatóink századunk derekán elvétve még tanulmányozhatták technikai eljárásait. Leginkább a Duna, Dráva, Mura és az Aranyos aranymosói váltak ismertté. Az aranymosás visszaszorulását legfőképpen a 19. sz. második felében megkezdett folyamrendezések siettették, mivel gyökeresen megváltoztatták a hidrológiai viszonyokat, aminek következtében az aranytartalmú hordalék elérhetetlenné vált az aranyászok számára. Történtek kísérletek utóbb a dunai aranymosás nagyüzemi gépesítésére, azonban az elért eredmények nem bizonyultak gazdaságosnak. Az aranyászat falusi viszonyok között szerény megélhetést biztosított. Évi jövedelmük a rendszeresen foglalkoztatott napszámosokéval, szegényparaszti szintű alkalmazottakéval volt azonos. Az aranyász-felszerelés egyszerű, házi készítésű volt. Legfontosabb eszköze a mosópad, amely enyhén ferde síkban áll. Felületére haránt irányú rovátkolást véstek, vagy posztóval, gyapjúkendővel borították. Az asztal legmagasabb pontjára helyezték az aranytartalmú kavicsos homokot, erre vizet mertek, amely kimosta a hordalék finomabb szemcséit, így az aranyat is. A mosópad rovátkáiban vagy a ráterített posztó szálaiban a finom, apró, de nagy fajsúlyú aranyszemcsék visszamaradtak, leülepedtek, fennakadtak. Ha kellő mennyiségű érc gyűlt össze, az asztalt vagy a felületét borító posztót megfelelő edénybe mosták, majd az ebben felgyülemlő ércport speciális kézi teknőben a szennyező anyagoktól tovább tisztították, mosták. A víz segítségével mechanikusan tisztított aranyport a további szennyeződéstől higany segítségével választották el. Az aranyércszemek a higannyal foncsorrá egyesültek. A foncsorból hevítéssel távolították el a higanyt, visszamaradt a teljesen tiszta aranypor, amelyet a harmincadhivatalok aranybeváltó helyein értékesítettek. Említésre méltó, hogy a hazai aranyászok egyes csoportjai, így pl. az ásványiak (Győr m.,) Ausztria területén is foglalkoztak aranymosással. – Irod. Nagy Erzsébet: Csallóközi aranymosás (Népr. Ért., 1903); Golub János: Muraközi aranymosók (Népr. Ért., 1904); Baranyai József: A csallóközi aranymosás (Komárom, 1911); Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton (Debrecen, 1956); Timaffy László: Az ásványi aranyászok technikája (Győr, 1961); Uzsoki András: Aranymosók és felszereléseik (Népr. Ért., 1966).

0

2.A vas a vér hemoglobinjának alkotórésze, és mint ilyen, abban segít, hogy az oxigén eljusson szervezetünk minden egyes sejtjéhez. Emellett a vas egyes, a fehérjealkotásban közreműködő enzimek létrejöttéhez is elengedhetetlen fontosságú, illetve az izmok vörös színű festékanyagát is adja. A vas anyagcsere a bélrendszerben történik (vékonybélben). A vas jelenléte életfontosságú a szervezetben, javíthatja a fertőzéses betegségekkel szembeni ellenállást is. A vashiány nagyon gyakori hiánybetegség, ha nincs elegendő a szervezetünkben, akkor annak számtalan kellemetlen tünete lehet.

0

3.Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben megtartja színét és csillogását, de a levegőben levő kén-hidrogén megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén. Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok oxigént képes oldani. Az olvadék lehűlése közben, az ezüst megszilárdulásakor az oldott oxigén erőteljesen fröcskölve szabadul fel.

Az áramot az összes ismert elektromos vezető közül a legjobban, még a réznél is jobban vezeti. A legalacsonyabb fajlagos ellenállású fém. Drágasága miatt mégis viszonylag keveset használnak belőle az elektrotechnikában. A második világháború rézhiányos idején elektromágneseket készítettek belőle az urán dúsításához. A szupravezető ötvözetek ellenállása az ezüsténél is kisebb, de ezek (egyelőre?) csak nagyon alacsony hőmérsékleten léteznek.

Az ezüst hővezető- és fényvisszaverő-képessége minden más féménél jobb; utóbbi tulajdonsága miatt már az ókorban is tükröket készítettek belőle. Öntésre csak ötvözetei alkalmasak. Tiszta állapotában rendkívül lágy, könnyen megmunkálható, viszont puha, könnyen kopik. Leginkább rézzel szokás ötvözni, ez nagymértékben növeli szilárdságát, miközben az ötvözet egészen 50% ezüsttartalomig megtartja fehéres, az ezüstre jellemző színét. Finomságát ezrelékben adják meg, tehát a .800-as ezüst ezüsttartalma 800 ezrelék, azaz 80%.
0