1, A moláris tömegeket megtalálod és/vagy kiszámolod. A forráspontokat is (internet, függvénytáblázat; de inkább az utóbbi, mert gondolom érettségin nem sok alkalom van intenetezni). Továbbá érdemes utánajárni a másodlagos kötéseknek (H-kötés, van der Waals)

2, Van egyértelmű válasz: Ha galváncellaként vizsgáljuk, akkor pozitív; ha elektrolizáló cellaként, akkor negatív. Miért? Röviden: Nem egyszerű röviden, de ha egy mondatban kell, akkor a katódon redukció, az anódon oxidáció van mindkét esetben; a galvánelem reakciói önként végbemenő folyamatok; az elektrolízis egy külső tényező hatására megy végbe; a galvánelemnél a katódon pl a fém lesz az oldatban levő fémionokból, ezért lesz pozitív töltésű; elektrolízis esetén; mivel a katódhoz mennek a kationok, hová mennek a kationok? a negatív töltés felé, ezért negatív a katód.

3, Az hogy hány fok meg mekkora nyomás, az tapasztalat, szerintem a vaskatalizátor is, az talán a felület miatt szükséges. A nitrogén normál vagy standard körülmények között igen stabil, gondoljuk a hármas kötések erősségére; de a hidrogén se túl labilis (de azért annyira nem stabil, mint a nitrogén). Ha csak úgy szobahőmérsékleten összeeresztenénk öket, nem sok változást tapasztalnánk. Ezért kell a nagy nyomás és magas(abb) hőmérséklet.

4,

Mert kell hozzá oxigén is.

4 `NO_2` + `O_2` + 2 `H_2O` `rightarrow` 4 `HNO_3`

A nitrogén-dioxidban a nitrogén oxidációs száma +4, a salétromsavban +5, oxidálni kell, erre az oxigén alkalmas. Valójában ez csak a végső folyamat, ammónia oxidációjával állítják elő, ami levegő (és nem utolsó sorban víz) jelenlétében történik, na és persze katalizátor is szükséges a folyamathoz.