Először savanyítsuk meg az oldatot és figyeljük a változást. Ha alul van valami (a bórsav vízben nem oldódó csapadék); ha felül (gázfejlődés, `CO_2`, szénsav). A borát és karbonát megvan, ha volt borát, szűrjük; ha volt karbonát, kis melegítéssel kiűzhetjük a szén-dioxidot. Olyan savat használjunk, amivel nem viszünk be a még lehetséges anionok közül semelyiket, legyen a sósav.

`B_4O_7^(2-)` + 2 `H^+` + 5 `H_2O` `rightarrow` 4 `H_3BO_3`

`CO_3^(2-)` + 2 `H^+` `rightarrow` `CO_2` + `H_2O`

Jöhet a foszfát kimutatása: bárium-vegyülettel kicsaphatjuk a foszfátot; majd ezt is szűrjük. Annyi a trükk, hogy vissza kell lúgosítani az oldatot minimum semlegesig, ezt még a bárium-oldat hozzáadása előtt tegyük meg.

`PO_4^(3-)` + `Ba^(2+)` `rightarrow` `ul(Ba_3(PO_4)_2)`

Már csak a nitrát és a nitrit maradt; a nitrátot olyan reakcióval kellene, ami nem redukál, mert abból nitrit lesz, az bukta.

Akkor érdemes először a nitritre rámozdulni, én a Griess-Ilosvay reagenssel próbálkoznék, szulfanilsav és alfa-naftilaminnal adja a színreakciót. De ezzel csak kimutatni illetve meghatározni lehet, kvantitatíve elválasztani nem lehet. Esetleg úgy lehetne, hogy hozzányomod a Griess-Ilosvay-t, a nitrit mérhető. Ezután leredukálod savas közegben az egész rendszert valamilyen fémen (Fe, Zn) és megint megméred a nitritet, ha van különbség a két mért érték között, akkor nitrát is van a rendszerben.

A szulfanilsavval a nitrit diazónium-vegyületet képez, ehhez ha hozzájön az `alpha`-naftilamin (vagy ehhez hasonló amin) azt azovegyületté alakítja, így egy élénk színű oldatot kapunk, pl. fotométeren mérhető.

Az utolsó kettő leválasztására vagy elkülönítésére nincs ötletem.

A Griess-Ilosvay reagensre keress rá, most nincs kedvem rajzolgatni.