1.-Mi a lényeges különdbség a hulladék és a szemét között?
Hullandéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, gyárak, mezőgazdaság stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.
A szemét viszont olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket nem tudunk, vagy nem akarunk tovább használni, a gazdaság körforgásából kikerülő, általában vegyesen tárolt anyagok.

2.-Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat?
A hulladékok keletkezési helyük szerint két nagy csoportba sorolhatók. Nagyobb részük az iparban és a mezőgazdaságban keletkező termelési hulladék, kisebb részük a háztartásokban és a közintézményekben keletkező települési (kommunális) hulladék. Amíg az ipari-mezőgazdasági termelés során egy helyen jellemzően csak egyféle hulladék képződik (pl. vörösiszap, fémforgács, kukoricacsutka), addig a települési hulladék összetétele nagyon változatos

3.-Sorolj fel néhány veszélyes hulladékot!
veszélyes hulladék: elemek, az akkumulátorok, a mobiltelefonok alkatrészei, a higanyos lázmérők, a lejárt szavatosságú gyógyszerek, a használt sütőolaj, a festékek, lakkok, ragasztók vagy a növényvédő szerek maradványai.

4.-Nézz utána, hogy a te lakóhelyeden milyen lehetősségei vannak a szelektív hulladékgyűjtésre!
A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a különböző anyagú hulladékokat külön gyűjtjük. Ez a gyakorlatban úgy valósulhat meg, hogy a megvásárolt élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagát – a papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolást – kimosva, különválasztva tároljuk, majd szintén az anyaguk alapján elkülönített szelektív hulladékgyűjtő szigetek megfelelő edényeibe dobjuk.

5.-Gondold végig, milyen módon tudnád csökkenteni családod hulladéktermelését!
Elromlott tárgyainkat javítsuk/javíttassuk meg, vagy alakítsuk át!
Ha lehetőségünk van rá, vásároljunk használt/újrahasznosított termékeket!
Kerüljük a felesleges csomagolásokat!
Kerüljük az egyszer használatos tárgyakat!