A rugóállandót (D) kellene meghatározni.
Az eredeti rugót úgy képzelhetjük el, mint két fele akkora rugó sorba kötve. Félbe vágott rugó rugóállandója az eredeti duplája, tehát van 2 darab 2D rugóállandójú rugónk.
(Valószínű azt tanultátok, hogy két egyforma rugót sorba kötve feleakkora lesz a rugóállandó. Most ezt fordítva kellett felhasználni...)

Ezek vannak párhuzamosan kötve. Két egyforma rugót párhuzamosan kötve a rugóállandó megduplázódik, tehát most már 4D-nél tartunk.

A periódusidő képlete az eredeti rugónál:
`T_1 = 2π·sqrt(m/D)`
A végén D helyett 4D van benne:
`T_2 = 2π·sqrt(m/(4D)) = 1/2·T_1`

--------
Megjegyzés:
Biztos, hogy középiskolás vagy? Azt írod magadról, de ezek nem igazán középiskolás kérdések.
Ha gépésznek tanulsz, ott rugóállandó alatt nem ezt értik. Ezt ők rugómerevségnek mondják, a rugóállandó meg ennek a reciproka.
Olyankor a sorba vagy párhuzamosan kapcsolt rugók rugóállandója pont fordítva alakul. A rugómerevségre ez az igaz persze náluk is.