Például:

Reformjai
Gazdasági reform
Megszüntette a kamarahasznát, de helyette bevezette a királyi kincstár adóját; a füstpénzt (= családonként fizetik, nem telkenként, mivel egy telken több család is élt); a rendkívüli hadiadót, amit gyakran szedett ok nélkül is. Beszedte a regálé jövedelmet (só); a vámokat; a betöltetlen egyházi birtokokból befolyó jövedelmeket. A kincstartóság irányította a gazdaságot, amibe a bárók nem szólhattak bele. Ernuszt János is kincstartó volt polgári származása ellenére. Ez óriási bevételt jelentett. Az adókat rendszertelenül szedte, de nem jogtalanul.

Közigazgatási reform
Az állami irányítás tőle függött (centralizálta). A legfontosabb hivatalnak a királyi kancellária számított, melynek élén Vitéz János állt. Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő vezette a bíróságot. Sok polgári és paraszti származású hivatalnok volt, pl.: Bakócz Tamás.

Katonai reform
A bandériumok helyett zsoldos hadsereget szervezett, melynek alapjául a huszita sereg szolgált. Sokféle fegyvernem található meg a seregben: könnyű-, és nehéz gyalogság, lovasság, ostromgépek. Ruhájuk miatt nevezték őket Fekete Seregnek, melynek több külföldi származású vezetője volt, pl.: Hag Ferenc, Kinizsi Pál.

Mátyásnak nagyobb hatalma volt, mint eddig bárkinek. Éppen ezért indult ellene felkelés Erdélyből 1467-ben, melyet fegyverrel elfojtott Mátyás. 1471-ben Janus Pannonius és Vitéz János robbant ki lázadást az adók, Mátyás hatalma és Nyugat-Európa-felé való tájékozódás miatt. Mátyás megosztotta őket pozíciókkal, Vitéz Jánost börtönbe záratta, Janus pedig elmenekült. A király nem bízott már a hazaiakban, ezért külföldieket bízott meg tisztségekkel. Megvalósította a törvények felett álló király eszméjét. Minden fontos kérdésben ő döntött, saját embereit állította a fontos pozíciókba.


Külpolitika
Török ellenes küzdelmei
Védekező jellegű harcok, pl.: 1463-ban visszaszerezte Jajca várát és kiépítette a kettős védelmi vonalat. Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem veri vissza a támadást, legyen még egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet az adott terület vezetője látta el. 1476-ban visszaszerezte Szabács várát; majd 1479-ben Kenyérmezőnél aratott győzelmet. 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel.

Cseh háborúk
Podjebrád György a huszita tanokat követte, ezért Róma eretnekké nyilvánította. Mátyás keresztes hadjáratott vezetett ellene 1468-ban. 10 éven keresztül háborúzott itt. Ideiglenesen meghódította Sziléziát, Morvaországot, de a cseh trónt nem sikerült megszereznie, mert a cseh rendek Ulászlót választották meg királynak. Vagyis kudarcot szenvedett és nagy kiadása volt a habjáratnak.

Ausztria
III. Frigyes állt Mátyással szemben. Éveken keresztül harcoltak egy más ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset és áthelyezte ide udvartartását. De nem választották meg német-római császárnak.

Mátyás a reneszánsz uralkodó

A reneszánsz művészet építészeti és szobrászati alkotásokban Itálián kívül Európában először Magyarországon, a királyi központokban: Budán és Visegrádon jelent meg.

Miután első felesége meghalt, az uralkodó új felesége, a nápolyi születésű Aragóniai Beatrix is támogatta Mátyás művészetpártolását. Az uralkodó messze földről híres tudósokat, építészeket, csillagászokat és történetírókat hívott az országba.

Budán a király létrehozta híres könyvtárát, amelyben a corvinák is helyet kaptak. A corvinák az uralkodó híres, kézzel írott kódexei voltak.
A király támogatta kódexmásoló műhelyek létrehozását, így jelentős összegeket költött a corvinák elkészítésére. Emellett Magyarországon az első nyomtatott könyvek is Mátyás uralkodása alatt készültek, az uralkodó által szintén pénzügyileg támogatott német származású nyomdász, Hess András budai nyomdájában.