A vérerek közül kizárólag a kapillárisok fala átjárható a víz és a benne oldott kismolekulájú anyagok számára. A kapillárisok fala szűrőként működik, félig áteresztő, mivel egyrészt átbocsátja a vizet, az ionokat, kisebb szerves molekulákat, pl. glükózt, aminosavakat, azonban visszatartja a makromolekulákat és az alakos elemeket. A szűrés során lényegében fehérjementes vérplazma jön létre. A nyirokban található fehérjéket – immunfehérjék – az immunrendszer sejtjei termelik. A folyadék mozgásának az irányát két ellentétes hatás eredője szabja meg (ide kell egy kis fizika, de ha matekból ismered a vektorokat, az elég...).

A szűréssel képződött szövetnedv nem képes teljesen visszaszívódni az érpályába, egy része kint marad a szövetek között, aminek napi mennyisége kb. 2-4 l, melyet a nyirokkeringés juttat vissza az vérbe.