A vitaminok
Vitaminnak nevezzük az összes olyan szerves anyagot, amely az élet, a növekedés, vagy az egészség szempontjából nélkülözhetetlen, ugyanakkor nem szolgál energiaforrásként.
A vitaminok oldódásuk alapján két csoportba sorolhatók: így lehetnek zsírban, vagy vízben oldódók. A zsírban oldódók a D-, E-, K-, A-vitamin. Az összes többi vitamin vízben oldódó (B, C stb.). A zsírban oldódó vitaminok raktározódnak a szervezetben, és túlzott fogyasztás esetén betegséget okozhatnak. A vízben oldódóak könnyen kiürülnek a szervezetből, kóros felhalmozódásuk veszélyével nem kell számolni. A vitaminok hiánya betegségek kialakulásához vezethet. A B-vitaminokat és a K-vitamint a bélben élő baktériumok is képesek termelni, tehát a szervezet nem csak a külső bevitel során juthat hozzájuk.
Vízben oldódó vitaminok
A vízben oldódó vitaminok csoportjába tartozik a B1-, B2-, B6-, B12-vitamin, a niacin, a pantoténsav, a biotin, a folsav, és a C-vitamin. A vízben oldódó vitaminok a vizelettel ürülnek ki a szervezetből, ezért ezeket folyamatosan pótolni kell.

A B vitaminok
A B-vitaminok vízben oldódó vegyületek, a szervezetben kevésbé raktározódnak, a vizelettel könnyen kiürülnek. A B1-vitamin legfőbb forrása a gabonaneműek magva, tehát az élelmiszerek közül a teljes kiőrlésű liszttel készített pékáruk, és a magvakat tartalmazó müzlik. Nagyobb mennyiségben található még az élesztőben és a dióban.

A B1-vitamin a szénhidrát- anyagcserében, mint koenzim tölt be szerepet. Hiányában a beriberire jellemző tünetek jelentkeznek: a lábakban érzészavar, égő érzés, csökkent reflexek, nyomásérzékenység, görcsök az alsó végtagokban, mozgászavar, rekedtség, a szemhéjak megereszkedése, nehézlégzés, emelkedett szívütés-szám, májmegnagyobbodás. Napi szükséglete: 10-50 mg.
B1- vitamin táplálék-forrás: májban, húsban, tojássárgájában, élesztőben és barna kenyérben, búzacsírában, korpában, rizshéjban, élesztőben. dióban, mogyoróban, gesztenyében, tejben, lencsében, babban, borsóban, parajban, káposztafélékben, uborkában, salátában, burgonyában, paradicsomban, céklában található meg nagyobb mennyiségben. Nagymértékű szénhidrát fogyasztása és az anyagcsere-fokozódása emeli a B1- vitamin szükségletet, étkezés közben célszerű bevenni, mert savas közegben optimálisabb a felszívódása.


A B2-vitamin tejben, főzelékekben, élesztőben, állati eredetű májban, vesében található meg nagyobb mennyiségben. A szövetek anyagcseréjében és a növekedésben játszik szerepet. Hiányában nyelvgyulladás, kötőhártya-gyulladás, bőrgyulladás és vérszegénység alakul ki. Napi szükséges mennyisége: 3-10 mg.
B2- vitamin táplálék-forrás: májban, vesében, tejben, tejtermékekben, húsban, halban, tojássárgájában, zöldbabban és borsóban, gyümölcsökben, olajos magvakban élesztőben, kukoricában, burgonyában, aszalt szilvában, parajban, paradicsomban, salátában jelentős mértékben megtalálható.

B3- vitamin táplálék-forrás: az élesztő, a máj, a vese, a hús, és hüvelyesek, barna kenyér, a karalábé, paradicsom, a napraforgóolaj, mogyoró gazdag nikotinforrások.

B5- vitamin táplálék-forrás: máj, hús, tej, tojás, élesztő, hántolatlan rizs, szója, búzacsíra, olajos magvak tartalmazzák.

A B6-vitamin az élesztőben, rizskorpában és a májban található meg nagyobb mennyiségben. A sejtekben fehérjéhez kötődve a szerotonin-képződésben és a zsírsav-anyagcserében van lényeges szerepe, valamint az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen. Hiánya ideggyulladást, bőrgyulladást, vérszegénységet, fertőzésre való fokozott hajlamot, csökkent fehérvérsejt-számot okozhat. Napi szükséglete: 0,5-1,5 mg.
B6- vitamin táplálék-forrás: a máj, hús, tej-tejtermékek, tojássárgája, hüvelyesek és az élesztő, burgonya, fejes káposzta, vöröshagyma, hántolatlan rizs, mák, napraforgómag, földimogyoró, banán, dinnye.

B9- vitamin táplálék-forrás: nagyobb mennyiségben a növények zöld leveleiből (paraj), májból, húsfélékből, élesztőből, szójából, csiperkéből vehető fel. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását.

B10- vitamin táplálék-forrás: a zöld levelekben, főként a parajban, karalábéban, a tejben, sajtban, élesztőben található meg. Az élesztő B- vitaminjaiból a szervezetben folsav- vitamin képződik.

A B12-vitamin kobalt tartalmú gyűrűs vegyület, mely a DNS (örökítő anyag) előállításának nélkülözhetetlen enzime, részt vesz vörösvérsejtek normális érlelési folyamatában. B12 forrás az állati eredetű táplálék (máj, hús, tej, tojás). A bélben történő felszívódásához egy, a gyomor által termelt faktorra (intrinzik faktor) van szükség. Hiányában vészes vérszegénység alakul ki, melyet idegrendszeri tünetek kísérhetnek. Normálisan a máj kb. 3 évre elegendő B12 készlettel rendelkezik. Napi szükséglete:5 µg.

A niacint bőségesen tartalmazzák húsok, a tejtermékek és a tojás. A niacin a sejtanyagcserében fontos enzimek alkotórésze. Hiánya pellegrát okoz, melynek tünetei: kezdetben csak étvágytalanság, gyengeségérzet, szédülés, később szájnyálkahártya-gyulladás, nyelvgyulladás, bőrgyulladás, hasmenés, depresszió, alvászavar, és elbutulás. Napi szükséglet: 10-20 mg.

A C-vitamin

A C-vitamin (aszkorbinsav) nagyobb mennyiségben a növényvilágban fordul elő. A gyümölcsök és a zöldségfélék nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint. Napi szükséglete 40-60 mg, de lázas betegségekben, vashiányban, hasmenés és dohányzás esetén nagyobb az aszkorbinsav–igény. A C-vitaminnak az érfal felépítésében, van nélkülözhetetlen szerepe. Csökkent bevitelekor bágyadtság, fáradékonyság, étvágytalanság, szédülés, foghúsvérzés, a fertőző betegségekkel szemben csökkent ellenállás, az alsó végtagok fájdalma és mozgáskorlátozottsága, valamint a nyálkahártyák kiszáradása alakulhat ki. Teljes hiánya, ami nagyon ritka állapot, a skorbut, melyben vezető tünet a fogínyvérzés. A C-vitamin nagyon könnyen kiürül, ezért túladagolás csak extrém mennyiségek bevitele mellett lehetséges, következménye vesekő kialakulása lehet.