A))
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájci Genf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrását döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organization, HO) „örökölte”.
B))
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az ENSZ egészségügyért felelős irányító és koordináló szakosított szerve.

A WHO vezető szerepet vállal a globális egészségügyi kérdések terén, kialakítja az egészségügyi kutatás napirendjét, felállítja az egészségügyi normákat és standardokat, kialakítja a bizonyíték-alapú eljárásrendbeli opciókat, technikai támogatást biztosít az országok számára, valamint monitorozza és értékeli az egészségügyi trendeket.

A WHO 1948-ban kezdte meg működését; alkotmánya 1948. április 7-én lépett életbe. Ezen a napon ünnepeljük minden évben az Egészség Világnapját. A tagországok száma: 194.

A WHO legfőbb célkitűzése, hogy minden ember számára biztosítsa az egészség lehető legmagasabb szintjét. A WHO alkotmánya szerint az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy bizonytalanság hiánya.

A WHO legfőbb döntéshozó szerve a Világegészségügyi Gyűlés, amely minden év májusában Genfben ülésezik, és amelyen minden tagország delegáltja részt vesz. A WHO döntéseit és politikáját a Végrehajtó Tanács valósítja meg, amely 34 egészségügyi szakemberből áll. Tagjait 3 évre választják.

A WHO programjában 6 fő terület szerepel:

Az egészségfejlesztés előmozdítása: elsősorban a szegény, sebezhető társadalmi csoportok egészségének fejlesztése, a krónikus betegségek megelőzése és kezelése, az elhanyagolt trópusi betegségek leküzdése.
Az egészségbiztonság fejlesztése: olyan egészségügyi veszélyek és kockázatok ellen való fellépés, amelyek például az urbanizációból, a környezetszennyezésből, az élelmiszerek előállításából és kereskedelméből, illetve az antibiotikumok helytelen alkalmazásából származnak.
Az egészségügyi rendszerek megerősítése: elsősorban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása. Célterületek: elegendő számú és megfelelő képzettséggel rendelkező egészségügyi személyzet biztosítása, elegendő finanszírozási forrás, a létfontosságú statisztikák összegyűjtésére alkalmas rendszer, a megfelelő technológiákhoz és a létfontosságú gyógyszerekhez való hozzáférés.
A kutatás, a tájékoztatás és a bizonyíték-alapú egészségpolitika előmozdítása: a WHO hiteles egészségügyi információt szolgáltat a normák és standardok felállításához, a bizonyíték-alapú egészségpolitikai döntésekhez és a globális egészségügyi helyzet monitorozásához. A partnerségek megerősítése: az ENSZ egyéb szerveivel és más nemzetközi szervezetekkel, adományozókkal, civil társadalommal és a magánszektorral.
A teljesítmény fejlesztése: a WHO részt vesz olyan reformokban, amelyek a hatékonyság és eredményesség fejlesztését szolgálják, mind nemzetközi szinten, mind pedig az egyes országokon belül.
A WHO központja Genfben található. A WHO-nak 6 regionális irodája van, amelyek az adott régió egészségügyi problémáival foglalkoznak. Ezek az alábbiak:

A WHO Afrikai Regionális Irodája (székhely: Brazzaville, Kongó)
A WHO Amerikai Regionális Irodája (székhely: Washington, USA)
A WHO Kelet- Mediterrán Regionális Irodája (székhely: Kairó, Egyiptom)
A WHO Európai Regionális Irodája (székhely: Koppenhága, Dánia)
A WHO Délkelet-Ázsiai Regionális Irodája (székhely: Új-Delhi, India)
A WHO Nyugat-Csendes-óceáni Regionális Irodája (székhely: Manila, Fülöp-szigetek)
A WHO élén a főigazgató áll, akit a Világegészségügyi Gyűlés választ. Jelenleg Dr. Margaret Chan a WHO vezetője, akit 2012. májusában újabb öt évre választottak meg.

A WHO főbb részlegei a következők:

Egészségügyi Biztonság és Környezet (HSE): élelmiszerbiztonság, embert is fertőző állatbetegségek,ételmérgezések; globális kapacitások, riasztások és reakciók; pandémiás és endémiás betegségek; közegészségügy és környezet.
HIV/AIDS, Tuberkulózis, Malária és Trópusi Betegségek (HTM)
Egészségügyi Rendszerek és Fejlesztések (HIS): létfontosságú gyógyszerek és egészségügyi termékek, egészségügyi statisztikák és információs rendszerek, egészségügyi rendszerek finanszírozása, egészségpolitika és humán erőforrás, tudásmenedzsment és tudásmegosztás, betegbiztonság.
Gyermekbénulás, krízishelyzetek és országok közötti együttműködés (PEC): országok közötti együttműködés, krízishelyzetbéli kockázat-menedzsment, gyermekbénulás elleni tevékenység és kutatás. Család-, nő- és gyermekegészségügy (FWC): öregedés és életfolyamatok; immunizáció és védőoltások; anya-, újszülött- és gyermek-egészségügy; reproduktív egészség és kutatás.
Nem fertőző Betegségek és Mentális Egészség (NMH): nem fertőző betegségek, mentális egészség és függőségek, erőszak és sérülések megelőzése, táplálkozás.
Általános Menedzsment: pénzügyek; globális menedzsment; humán erőforrás menedzsment; információtechnológia és telekommunikáció; operatív támogatás, tervezés, erőforrás-koordináció, teljesítmény-monitoring.
C))
1948 óta április 7.-én tartják.