Mennyi R₁ és R₂ eredője?
Ezek sorba vannak kötve, ott az ellenállás összeadódik: R₁₂ = R₁+R₂ = 20 Ω
Mostantól képzeld úgy, hogy R₁ és R₂ helyett ott van egyetlen R₁₂ ellenállás.

Mennyi R₁₂ és R₃ eredője? (R₁₂₃)
Ezek párhuzamosan vannak kötve, ezeknek a reciprokai vannak összeadva:
`1/R_(123) = 1/R_(12)+ 1/R_3`
`1/R_(123) = 1/(20)+ 1/(30) = 5/(60)`
`R_(123) = (60)/5 = 12\ Ω`

Mostantól képzeld úgy, hogy ez az R₁₂₃ ellenállás van a bal oldali három helyett.
Ezzel sorba van kötve az R₄, úgyhogy ezeket megint össze kell adni:
`R_(1234) = R_(123)+R_4 = 15\ Ω`

Most úgy kell elképzelni, hogy a feszültségforrásra egyetlen R₁₂₃₄ ellenállás van rákötve.
A fő-körben folyó áramerősséget az Ohm törvénnyel lehet számolni:
`R_(1234) = U/I`
`I = U/R_(1234) = (45)/(15) = 3\ A`

Nem tudom, mik azok az I₁, I₂, U₁, U₂ értékek, nem rajzoltad be az ábrába, így nem lehet kitalálni. Lehet, hogy az R₁ és R₂ ellenállás feszültsége és áramerőssége lenne? Tegyük fel, azt számolom ki.

A képzeletbeli R₁₂₃ ellenálláson az előbb kiszámolt I áramerősség folyik keresztül. Ezért az U₁₂₃ feszültség így számolható az Ohm törvénnyel:

`R_(123)=U_(123)/I`
`U_(123)=R(123)·I = 12·3 = 36\ V`

Ez a feszültség van az hármas ellenállásblokk két vége között. Ugyanez az ellenállás van az R₃ ellenállás két vége között is, és a képzeletbeli R₁₂ két vége között is. Szóval `U_3 = 36\ V` és `U_(12)=36\ V`.

A kérdés az I₁ áramerősség. Az átfolyik az R₁-en, aztán tovább folyik az R₂-n, vagyis I₁=I₂. Vagyis ez folyik a képzeletbeli R₁₂ ellenálláson is, nevezhetjük I₁₂-nek is. És akkor erre felírhatjuk megint az Ohm törvényt:
`R_(12)=U_(12)/I_(12)`
`20 = (36)/I_(12)`
`I_(12) = (36)/(20) = 1","8\ A`

Tehát:
`I_1 = I_2 = 1","8\ A`

Az U₁ és U₂ feszültségeket megint mi mással, mint az Ohm törvénnyel lehet kiszámolni:
`R_1 = U_1/I_1`
`U_1 = R_1·I_1 = 8·1","8 = 14","4\ V`

`U_2 = R_2·I_2 = 12·1","8 = 21","6\ V`