A bijekció kölcsönösen egyértelmű hozzárendelést jelent. Vagyis az X halazból hozzárendelsz egy elemet Y halmazhoz, akkor annak a megfordítása is egyértelmű. Pl. nem bijekció az anya-gyerek kapcsolat, mivel az igaz, hogy egy gyermeknek egy anyja van, de egy anyának több gyermeke is lehet.

(a) x=0; y=-2
x=1; y=3
elsőfokú egyenlet általános képlete: y=ax+b
egyenes meredeksége:

`tg(alpha)=(delta(y))/(delta(x))=((-2)-3)/(0-1)=5`

`-2=5*0+b => b=-2`

`y= 5x-2`

(b) egyenes meredeksége: `3/5`

`3/5*1+b=4 => b=17/5`

`y= 3/5*x+17/5`

(c) nem létezik bijektív hozzárendelés: Ha az első halmaz elemeit hozzárendelem a másik halmaz két eleméhez, akkor injektív lenne, de nem minden valós számhoz tartozna érték az első halmazból, így nem lenne szürjektív
ha minden valós számhoz hozzárendelek egy értéket az első halmaz elemeiből, akkor szürjektív lenne, de nem lenne injektív

(d) az exponenciális függvény megfelelő, mivel annak bármilyen értéke lehet a valós számok halmazán, de az értékkészlete mindig pozitív szám lesz (pl.: `f(x)=2^x x:=-1 y=2^(-1)=1/2 `