1. Ismertesse a valuta és a deviza fogalmát!
A valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában. (kézzel fogható, pl.: bankjegy, érme)
A deviza ezzel szemben valamilyen valutára szóló követelést testesít meg, ez egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetőeszköz. (pl.: bankszámlapénz..)

2. Mi a különbség a valuta és a deviza között?
A külföldi fizetőeszközöket szoktuk devizának és valutának is hívni. Valutának akkor, amikor kézzel fogható (bankjegy, pénzérme) formában használjuk, devizának akkor, amikor a bankszámlánkon van, vagy amikor bankkártyával fizetünk.

3. Mit értünk konvertibilitás alatt?
Konvertibilitásnak nevezzük azt a helyzetet, amikor tetszőleges deviza, vagy valuta szabadon átváltható másik devizára vagy valutára.

4. Mi az árfolyam és milyen fajtáit ismerjük?

Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam)
Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki
Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el. Van deklarált árfolyam de ettől bizonyos határok között szabadon el lehet térni

Valutaárfolyam: Valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára
Devizaárfolyam: Egy pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott árfolyam, amikor az átváltás nem jár készpénzforgalommal

Valuta- és devizaárfolyam közötti különbség: elméletileg azonos értéket fejez ki, azonban a valuta vételi és eladási árfolyam közötti különbség nagyobb, mint a deviza eladási és vételi árfolyam közötti különbség a valuta költségesebb, kockázatosabb a kezelése, hamisítható deviza számlapénz, a pénzforgalom lebonyolítása egyszerűbb, kisebb költséggel jár

Vételi árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésére jogosult személy (pl. bank) a felkínált külföldi fizetési eszközt megvásárolja.
Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésre jogosult személy a külföldi fizetési eszközt eladja, értékesíti.

5. Írjon példát a közvetlen és a közvetett árfolyamjegyzésre!

Közvetett árfolyamjegyzés: a pénzpiacon meghatározott időben kialakult árát rendszeresen feljegyzik, közzéteszik
– közvetett árfolyamjegyzés: 100 Ft= 0,38 Euró
– közvetlen árfolyamjegyzés: 1 Euró= 380 Ft

6. Hogyan nevezzük a egy adott ország gazdaságában megjelenő idegen ország készpénzét?
Valutának hívjuk az idegen ország készpénzét.
Devizának nevezik az idegen ország más ország bankjában elhelyezett bank számlakövetelését.

7. Mit fejez ki a vételi illetve az eladási árfolyam?
Vételi árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésére jogosult személy (pl. bank) a felkínált külföldi fizetési eszközt megvásárolja.
Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésre jogosult személy a külföldi fizetési eszközt eladja, értékesíti.

8. Hogyan számítható ki a középárfolyam?
Középárfolyamnak nevezzük azt az árfolyamot, amely a vételi és az eladási árfolyam számtani átlagaként adódik.
Középárfolyam = (vételi ár + eladási ár) / 2

9. Melyek a devizagazdálkodás típusai?
1. Kötött devizagazdálkodás: csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát (devizamonopólium) külföldi fizetőeszközhöz jutás csak az adott szervezettől és az általa rögzített árfolyamon lehetséges (kötött pályás devizarendszer) a külföldi fizetőeszközt fel kell ajánlani vételre, a szervezet által rögzített árfolyamon

2. Szabad devizagazdálkodás: teljesen szabad devizagazdálkodás esetén mindenki korlátozás nélkül tarthat birtokában külföldi fizetőeszközt és minden esetben, szabadon válthatja át hazai pénzre és viszont feltételezi, hogy az árfolyamot a hazai valuta kereslete és kínálata határozza meg

10. Hogyan nevezzük, ha két ország illetve ha több ország köt egymással nemzetközi fizetési szerződést?
Klíringrendszer??