Szerves tápanyagok

A szénhidrátok energiadús vegyületek. Közéjük tartoznak az egyszerű cukrok és a keményítő. A sok cukrot tartalmazó ételek édesek (sütemények, csokoládék, lekvárok, méz, egyes gyümölcsök stb.). Nagy keményítőtartalmú élelmiszerek a burgonya, a rizs, a tésztafélék és a kenyér. A tápcsatornában a keményítő is egyszerű cukorrá, szőlőcukorrá emésztődik, és a vér így továbbítja a sejtekhez. A sejtlégzéssel, a cukor elégetésével a szervezet energiát nyer. A táplálékban levő szénhidrátfölösleg egy részét a máj tárolja, a fennmaradó mennyiség pedig zsírrá alakul a zsírszövetben. A túlzott szénhidrátfogyasztás ezért elhízáshoz vezethet.

A szénhidrátok közé tartozik a cellulóz is, amely azonban az emberi szervezet számára emészthetetlen. Táplálékaink rosttartalmának zömét a cellulóz alkotja, ezért fontos szerepe van a bélmozgások fenntartásában.

A zsírok energiát szolgált Húsfélékről készült fotóatnak az életfolyamatokhoz, elégetésük jelentős hőtermeléssel is jár. 100 gramm zsírból kétszer annyi energia szabadul fel a sejtekben, mint ugyanannyi szénhidrátból vagy fehérjéből. A szalonna, a töpörtyű, a húsok, a vaj és a sajtok állati eredetű zsírokat tartalmaznak. Növényi eredetű zsírok (olajok) vannak például a dió, a mogyoró, a tök és a napraforgó magjában. Ez utóbbi sajtolásával állítják elő a legtöbb étolajat. A sok zsírt tartalmazó élelmiszerek fogyasztása nem egészséges: egyrészt elhízáshoz vezetnek, másrészt – ha az állati zsírokban levő koleszterin nevű anyag nagy mennyiségben kerül a szervezetbe – érelmeszesedést okozhat.

A fehérjék a szervezetünket felépítő alapvető vegyületek. A fehérjék mint enzimek szabályozzák az anyagcsere-folyamatokat, szükségesek a növekedéshez, a fejlődéshez. Sok fehérjét tartalmazó táplálék például a tojás, a tej és a tejtermékek, a húsfélék, a borsó és a bab. Szükség esetén a szervezet a fehérjéket képes átalakítani és energianyerésre felhasználni. Az ételekben levő fehérjék a tápcsatornában megemésztődve építőköveikre, aminosavakra bomlanak, és ezekből építi föl a szervezet a saját fehérjéit. Sejtjeink az aminosavak egy részét nem tudják előállítani, ezeket a táplálékkal készen kell fölvennünk. Ezért életbevágóan fontos, hogy ételeink elegendő mennyiségű és minőségű fehérjét tartalmazzanak.

SZERVES TÁPANYAGOK
Mennyiségi szempontból a szénhidrátok a legfontosabb energiaszolgáltató vegyületek. A szervezet energiaigényének mintegy 75%-át a szénhidrátok lebontása biztosítja. Az idegsejtek és vázizomrostok például szinte kizárólag szőlőcukrot használnak energiaforrásként. Sok szénhidrátot tartalmazó táplálékaink a kenyér, a burgonya, a rizs, a tésztafélék, a különböző édességek (csokoládé, lekvár, méz stb.).

A fehérjék emésztése során képződő aminosavak nagy része a sejtek saját fehérjéinek felépítésében vesz részt, csak kisebb részük bomlik le. Az aminosavak elsősorban építőkövek, nem energiaszolgáltatók. Ezt az is jelzi, hogy sejtjeinkben szükség esetén a zsírok és a szénhidrátok átalakulnak, aminosavak képződnek belőlük. A fehérjéket felépítő húszféle aminosav között vannak olyanok, amelyeket sejtjeink nem tudnak anyagcseréjük során előállítani más vegyületekből. Ezek az úgynevezett esszenciális aminosavak, amelyeket mindenképpen fel kell venni a táplálékkal. A gyerekek táplálékának különösen sok fehérjét kell tartalmaznia a megfelelő növekedés, fejlődés érdekében. Sok fehérje van a húsfélékben, a tojásban, a tejben és a tejtermékekben (vaj, sajt, túró, tejföl), a növények közül pedig a szójában, a babban és a borsóban, egyes gabonafélékben.

A zsírok energiaszolgáltató és -raktározó vegyületek. Energiatartalmuk magasabb, mint a szénhidrátoké. (1 gramm glükóz elégetésekor 4 kcal, 1 gramm zsír elégetésekor 9 kcal hő szabadul fel. Az ember energiaforgalmával kapcsolatban hagyományosan nem kJ-ban, hanem kilo­kalóriában – kcal-ban – adják meg az adatokat.) A feleslegben felvett tápanyagok a zsírszövetben alakulnak át és raktározódnak. A zsírok lebontásából származó zsírsavak között is vannak olyanok, amelyek esszenciálisak.

A szerves tápanyagok

1, FEHÉRJÉK :

Aminósavakból felépülő óriásmolekulájú szerves anyagok.
Nélkülözhetetlenek a sejtépítésben, de energiát is szolgáltatnak
Csoportosításuk

Teljes értékű fehérjék: esszenciális (létfontosságú) aminosavakat tartalmaznak, állati eredetűek, de néhány növényben is előfordulnak pl. burgonya, szója, olajos magvak.
Nem teljes értékű fehérjék:Az esszenciális aminosavakat csak részben, vagy egyáltalán nem tartalmazzák. Ilyenek a növényi fehérjék.
2, ZSIRADÉKOK : energiaforrások, zsírban oldódó vitaminok oldószere

ZSÍROK

Állati eredetűek
Szoba hőmérsékleten kenhető vagy szilárd halmazállapotúak
Viszonylag nehezen emészthetőek
OLAJOK

Növényi eredetűek
Szobahőmérsékleten folyékonyak.
Könnyebben emészthetőek.
Gyorsabban romlanak
3, SZÉNHIDRÁTOK: a legfontosabb energiaforrások

Csoportosításuk:

cukorszerűek:

Édes ízűek,
Vízben jól oldódnak
A szervezetben könnyen felszívódnak (gyors energiaforrás)
Ha túl sokat fogyasztunk belőle, a fel nem használt rész zsírrá alakul, és elhízáshoz vezethet.
egyszerű cukrok: pl. szőlőcukor
összetett cukrok: pl. répacukor, tejcukor (laktóz)
nem cukorszerűek:

Nagy molekulájú, sok egyszerű cukormolekulából felépülő vegyületek
Vízben nem, vagy csak rosszul oldódnak
Nem édesek
Pl. keményítő, glikogén.