A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.[1]

Bartók három osztályba sorolja a magyar népdalokat.
A osztály: a régi stílus dallamai
B osztály: az új stílus dallamai
C (vegyes) osztály: az előbbi kettőhöz, egységes stílushoz nem sorolható dallamok.

Új típusú népdalok:Sorszerkezet: visszatérő (azonos első és utolsó sor), gyakori a kvintváltás felfelé.

- Dallamvonal: kupolás a felfelé kvintváltásból is adódóan, vagyis a két középső sor magasabban jár az elsőnél és az utolsónál.

- Előadásmód: szinte kizárólag tempo giusto.

- Hangkészlet: hétfokúság (itt is gyakori a modális hangsorok használata), elvétve lehet pentaton is

- Szótagszám: nagyobb szótagszámúak, mint a régi stílusú népdalok.

- Gyakori ritmuszárlatok a sorok végén: éles ritmus-negyed-negyed szünet, félkotta-negyed-negyed szünet.