Jellemzés

"Az Oedipus végzet-tragédia, középpontos szerkesztésű. Sajátos időszerkezete van, ami a dramatikus feszültséget hivatott fokozni. Egyben önismereti dráma is. Hat jambusos sorokból áll, a cselekmény jelenetekből szerveződik. Kr.e. 428-ban vitték színre és második lett. Oedipus azért nyomoz, hogy nehogy vele is megtörténjen, ami a királlyal.
Istenek szerepe: nem sok isten szerepel benne

Nusz: ravaszság

Saját emberi létével kell szembesülnie. Iokaszté testvére Kreón jóst hív
1) hogy szövetkezzen vele
2) a hatalmi harcok miatt.

Oedipus négy gyereke: Polüneikész (nem szabad eltemetni, mert a város ellen fordult), Antigoné (Kreónnal száll szembe), Iszméné (Antigonéval száll szembe), Eteoklész

Jellemek:
Oedipus: intelligens, bátor, erős, de van benne félelem, ravasz
Iokaszté: büszke, küzd a kételyeivel
Kreón: kettős személyiség, hatalomvágy hajtja

Oedipus tragédiája, hogy nem menekülhet a sorsa elől. A katarzis megvan egy bizonyos fokig.
Érvényesül benne a hármas egység elve: Egy helyszínen, rövid idő alatt, egy szálon fut a cselekmény."