A mozgásszervrendszert a csontok, ízületek és izmok, és ezek megfelelő kapcsolódásai építik fel. Születésünkkor még mintegy 350 csonttal rendelkezünk, amelyek közül a későbbiekben néhány összeforr. A felnőtt csontváz 206 csont­ból áll, bár lehet ettől egy-két eltérés (szám feletti bordák, csonthiányok). Az emberi szer­vezet legnagyobb csontja a combcsont (femur), legkisebb a fülben található kengyel. Az izmok és szalagok a csontokkal együttműködve moz­gatják a test vázát, a legegyszerűbbtől a legbo­nyolultabb módon kivitelezett mozgásokig.

A csontozat az emberi szervezet állandóan növekvő és változó része :
Sajátos, belül hú­zódó vérkeringéssel rendelkezik, ezért ész­leljük azt, hogy nagyobb törések akár komolyabb vérvesztéssel is járnak. A csont méhsejtszerű kollagénvázból és az ebbe beilleszkedő csontsejtekből áll; ezek kal­ciumtartalma biztosítja a csontok merevsé­gét, erejét. A halál után a kollagén lebom­lik, és csak a mésztartalom marad meg.

A legtöbb csont a porcban fejlődik :

A porc sima, kemény védőszövet, amely megtalálható többek között a bordák végei­ben, a belső fülben, orrban. A magzati élet­ben kezdődik meg a porcból a csontosodás folyamata (osszifikáció), és a születés után a növekedéssel ez folytatódik. A csontnö­vekedés mindig a csontok végein zajlik, ahol a képződő új porc lerakódik, és később csontszövetté alakul. A teljes csontosodási folyamat a 30. életév táján fejeződik be.

A csont szerkezete :

A csont szerkezetileg két csoportba sorolható: a tömör csontok simák és ke­mények. A szivacsos csontok lyukacsos állományuk miatt könnyebbek. A hosszú, csöves csontok belső, szivacsos rétege körül tömör csontállomány található. Az ebben lévő üregekben vérerek húzód­nak keresztül, oxigént és tápanyagokat szállítva. Vörös csontvelő található a furcsa alakú lapos csontok szivacsos állományá­ban: csigolyák, bordák, koponyacsont.