(A fonál kitérése fokban van megadva)

Rajzolj ábrát! Mondjuk legyen bal oldalon α szöggel kitérve a fonal a függőlegeshez képest (a fonal végén pedig a golyó).
Bizonyára kicsi a kitérés a fonal hosszához képest, vagyis a két töltött golyó tekinthető úgy, hogy azonos magasságban vannak, vízszintes az őket összekötő egyenes. A golyók távolsága:
r = L·sin α

A fonál végén lévő golyóra ható erőket kell felrajzolni csak. (Az álló golyóra is hat taszítóerő, de az a golyó rögzítve van, nem mozdulhat el.)
A mozgó golyóra 3 erő hat:
- G súlyerő: G = m·g, ez lefelé hat
- K kötélerő, ez a kötél irányában, vagyis felfelé jobbra α szöggel elferdítve hat
- FQ Coulomb-erő: ez taszító erő, vízszintesen balra hat

A kötélerőt bontsuk fel vízszintes és függőleges komponensekre:
Kv = K·sin α (ez jobbra mutat)
Kf = K·cos α (ez felfelé mutat)

A függőleges meg kell egyezzen G-vel, ellenkező esetben elmozdulna a golyó függőlegesen:
K·cos α = m·g
Ebből kijön K értéke:
K = m·g / cos α

A kötélerő vízszintes komponense pedig:
Kv = K·sin α = m·g · tg α

A golyóra ható vízszintes erők eredője:
F = Kv - FQ
F = m·g · tg α - k·Q² / r²
Ez az eredő erő jobbra kell mutasson ahhoz, hogy körpályán mozogjon a test, hisz ez az erő lesz a körmozgás centripetális ereje:
Fcp = m·g · tg α - k·Q² / r²
Fcp = m·ω²·r
ω² = g/r · tg α - k·Q²/ (m·r³)

Tudjuk, hogy ω·T = 2π, ebből már kijön a periódusidő:
T = 2π/ω