Az érvelő fogalmazás során valamilyen kérdést kell megválaszolni vagy valamilyen
problémát kell megoldani érvelés útján. A fogalmazás értékét nem csak a tartalma, hanem a
formája is meghatározza. Ezért ügyelj arra, hogy betarts minden olyan szövegszerkesztési és
retorikai szabályt, amit korábban tanultál!
I. A szöveg felépítése
1. A bevezetés:
A bevezetés a következő dolgokat tartalmazza:
A téma meghatározása.
A téma tágabb kontextusba (összefüggésrendszerbe) helyezése.
Itt írd le azt is, hogy az állítás mellett vagy ellen fogsz-e érvelni, vagy esetleg bemutatod
mindkét oldal érveit.
A bevezetés legalább olyan fontos része a szövegnek, mint maga az érvelés. Mindig úgy írd
meg, hogy az is megértse, hogy miről fog szólni a fogalmazásod, aki nem ismeri magát a
feladatot!
Figyelj arra, hogy a bevezetés ne legyen se aránytalanul rövid, se túl hosszú.
Terjedelme általában egy, esetleg két bekezdésnyi. (Egy-egy bekezdés pedig ebben a
műfajban soha nem csupán egy-két mondat...)
2. A tárgyalás:
A tárgyalás tartalmazza a bizonyítást vagy a cáfolatot, azaz a gondosan kiválasztott, felépített
és sorba rendezett érveket.
Egy érv mindig három részből épül fel: tétel + bizonyíték + összekötő elem (kötőszó)
Az érveknek különböző típusai vannak :
meghatározásból levezetett érv
ok-okozati összefüggésből származó érv
körülményekből levezetett érv
összehasonlításon alapuló érv
ellentéten alapuló érv
általános→egyes elvén alapuló érv
valószínűségen alapuló érv
bizonyítékból származtatott érv
Az állításaidat, álláspontodat mindig támaszd alá példákkal, vagy hivatkozásokkal!
Egy gondolat (egy érv) kifejtése körülbelül egy bekezdés. Figyelj arra, hogy a tárgyalást
ennek megfelelően több bekezdésre kell tagolni.
Az érveket úgy rendezd sorba, hogy legyen valamilyen íve a tárgyalásnak! Haladhatsz a
kevésbé hatásos érvektől az ütősebb érvek felé, vagy akár fordítva is, általánostól az egyedi



felé, egy bokorba rakhatod az azonos típusú érveket, sorba rendezheted az érveket az egyes
szempontok alapján stb. A lényeg az, hogy a felépítés, az érvek sorának rendszere világosan
kirajzolódjon az olvasó számára.
Azért nagyon fontos a tárgyalás alapos és átgondolt megszerkesztése, mert ezzel elkerülheted
azt, hogy a fogalmazásod szerkezete szétcsússzon, aránytalan legyen.
Lehet, hogy ez elsőre nem tűnik nagy valaminek, de érettségin 3–5 oldalt kell írni.
Ilyen terjedelem esetében pedig nagyon könnyű hibázni. (Ijesztgetésképpen: érettségin
a szöveg megszerkesztettségére adható 20 pontból 14-nél többet nem kaphatsz akkor, ha
aránytalan a szerkesztésed.)
2. A befejezés:
A befejezés a tárgyalásban részletesen kifejtett érveket összegzi, azaz összefoglalja az
állításaidat, álláspontodat, véleményedet. Témától függően tartalmazhat még kitekintést (pl. a



jövőre vonatkozóan) és érzelmi, személyes zárlatot is. Ez utóbbit például akkor, amikor a
téma nem engedi meg, hogy a tárgyalás során hangot adj a saját véleményednek.
Törekedj arra, hogy hatásos befejezést írj, ne legyen semmitmondó vagy túl sablonos!
II. A fogalmazás egészére vonatkozó tanácsok
Alaposan olvasd át a feladatot! Pontosan azt csináld, amit a feladat kér! Ha mást csinálsz,
másról írsz, az hiba, fölöslegesen dolgozol vele. Az olvasó csak annyit fog leszűrni, hogy még
a feladatot sem voltál képes értelmezni.
Mindig legyél világos és érthető!
Figyelj arra, hogy a stílusod egyenletes legyen! Írj választékosan! Iskolai érvelés során
törekedj a köznyelvi kifejezések használatára, kerüld a szlenget! Használd a megtanult
szakkifejezéseket!
Először mindig gondold át, hogy mit szeretnél írni! Gyűjtsd össze az érveidet, majd rendezd
sorba azokat!
Írj vázlatot! Ez nem fölösleges időtöltés!!! Vázlat nélkül nem lehet jól felépített szöveget írni.
Ne ugorj neki egyből az írásnak, abból sose származik semmi jó. Könnyen válhatsz
közhelyessé, unalmassá, önismétlővé, terjengőssé. Fogalmazásod zavaros lesz és gyenge,
egészen biztosan kevés pontot vagy rossz osztályzatot fogsz kapni.
A szöveg felépítésénél figyelj arra, hogy logikusan építkezz! Az összefüggéstelenség, a
zavarosság, a logikátlanság vagy logikai törés HIBA (már majdnem bűn...).
Figyelj a helyesírásra! Ha nem vagy biztos abban, hogyan kell leírni egy szót, akkor vagy
fogalmazd meg máshogy a mondandód, vagy nézz utána a Magyar helyesírási szótárban!
Figyelj arra, hogy értelmes mondatokat írj! Ez nem vicc. Sokszor előfordul, hogy az alany és
az állítmány rosszul van egyeztetve, nem a megfelelő névmást, kötőszót, igeidőt használod,
vagy rossz határozóragot választottál. Ez hiba (és nevetséges is).
Mindebből következik, hogy mielőtt beadnád, alaposan olvasd át!