Nyilas Misi pakkja

II. fejezet

POGÁCSA is, LEVÉL is, KENŐCS is! A levélbe volt bele csomagolva a pogácsa, mert nem lehetett levelet küldeni. A kenőcsöt meg megették.

Hát ezen a napon bizony a kisdiák nem sokat tanult, de annál nagyobb önérzetre tett szert: a pakk büszkesége dagasztotta a szívét s még soha ilyen frissen nem ment fel a cétusba.

Ahogy benyitott, látja, hogy mindenki az asztal körül áll s eszik. Gyanút fogott, nem tudta mit esznek, de megérezte, hogy baj van.

Az ő csomagja fel volt bontva, azt ették.

Persze óriási kacagás lett az ő rovására.

A szobafőnök csak később jött be s szigorú lett.

- Ki bontotta fel?

Nem akadt gazdája, azt mondták, hogy mikor bejöttek, akkor már fel volt bontva s az asztalra téve, azt hitték Misi tálalta ki, de ez hazugság, mert Misi nem bontotta fel, ő a ládáján hagyta. Bár bezárta volna!

Szégyellt szólni, csak félt, hogy valami olyan is van benne, amit nem szabad másnak látni.

A levelet kereste legelébb.

- Itt a levél, - kiáltott fel Andrási, aki első diák létére szintén ludas volt a dologban. Az A)-istáknak nem volt második órájuk s feljöttek a cétusba: ők hárman bontották fel, Andrási, Böszörményi s egy 21-cétusbeli, akit Tök Marcinak csúfoltak.

Pogácsa volt a levélbe pakolva, mert nem szabad levelet küldeni a csomagban. Misi az ablakhoz sietett vele s elolvasta, közben egy pogácsát majszolt. Mikor gyorsan végigolvasta:

- Hol a kenőcs, - mondta.

- Micsoda kenőcs?

- Azt írja édesanyám, hogy kenőcsöt csinált, azzal kenjem a kezemet, ha a szél kifújja, meg a cipőmet is itassam átal vele, akkor nem járja át a víz... itt van: megírva!

- Kenőcs! - mondta Böszörményi sápadva, - hát az kenőcs vót?

- Micsoda?

- Hát amit kenyérre kentetek.

- Ki kente?! Te kented! - szólt elvörösödve Andrási.

- Nézd csak, ő ette meg, azt még ránk kenné - kiabált Tök Marci.

- Hát te nem ettél belőle? Nem te kented legjobban?

- Nem hát! Mer nem attál belőle, alávaló pimasz, szemtelen, disznó, piszok gazember, nem aszontad, hogy ezt magadnak szántad! - kiabált kivörösödve Tök Marci.

- Ne ordítson itt, - kiáltott rá a szobafőnök.

- Ha én ettem, ő is ette! Ha én ettem, ő is ette!

A többiek előbb elámultak, aztán rettentően kacagtak.

- Én azt hittem, hogy vaj.

- De jó, hogy nem ettem belőle, mondtam, hogy avas! Én mondtam, hogy avas! Büdös, azt mondtam! - kiabált Andrási.

- Büdös is vót, no!

- Mégis megettétek!

- Kicsi büdös, ale jó!

- Jó bendőbe jó.

- Most aztán mi lesz?

- Most osztán ki lehet rókázni.

Iszonyú kacagások és ökröndözések lettek. Böszörményin mindenki nevetett, mert ő falta fel a legnagyobb részit, direkt, hogy ne maradjon belőle Misinek.

Misi eltette a csomagot a ládába.

No ezen az estén nem lehetett egyébről hallani, csak a kenőcsről, amit Böszörményi, meg Tök Marci bekaptak.