A NATO feladata hogy politikai és katonai eszközökkel őrizze meg a tagjai szabadságát és biztonságát.

Az EU feladata a négy alapszabadság biztosítása: Személyek, áruk, munkaerő és tőke szabad áramlása a tagállamok között

A vöröskereszt feladata az élet védelme. Segítség nyújtás bajbajutott embereknek.

A DANIDA magyarul a Dán Nemzetközi Fejlesztési Ügynökséget jelenti melynek feladata hogy más fejlődő oszágoknak humanitárius segélyt és fejlesztési segítséget nyújtson.

A WTO magyarul a Kereskedelmi Világszervezet feladata a világkereskedelem liberalizálásán keresztül a vámok és egyéb korlátozások csökkentése és felszámolása.

NATO
A NATO az európai és észak-amerikai országok szövetsége. A NATO legfontosabb szereplői maguk a tagországok. Jelenleg 30 tagja van.


• ALBÁNIA (2009)
• BELGIUM (1949)
• BULGÁRIA (2004)
• CSEH KÖZTÁRSASÁG (1999)
• DÁNIA (1949)
• EGYESÜLT ÁLLAMOK (1949)
• EGYESÜLT KIRÁLYSÁG (1949)
• ÉSZAK-MACEDÓNIA (2020)
• ÉSZTORSZÁG (2004)
• FRANCIAORSZÁG (1949)
• GÖRÖGORSZÁG (1952)
• HOLLANDIA (1949)
• HORVÁTORSZÁG (2009)
• IZLAND (1949)
• KANADA (1949)
• LENGYELORSZÁG (1999)
• LETTORSZÁG (2004)
• LITVÁNIA (2004)
• LUXEMBURG (1949)
• MAGYARORSZÁG (1999)
• MONTENEGRÓ (2017)
• NÉMETORSZÁG (1955)
• NORVÉGIA (1949)
• OLASZORSZÁG (1949)
• PORTUGÁLIA (1949)
• ROMÁNIA (2004)
• SPANYOLORSZÁG (1982)
• SZLOVÁKIA (2004)
• SZLOVÉNIA (2004)
• TÖRÖKORSZÁG (1952)



ALAPVETŐ PONTOK

POLITIKAI ÉS KATONAI SZÖVETSÉG
Napjainkban a biztonság a jólétünk kulcsa. A NATO célja az, hogy politikai és katonai eszközökkel őrizze meg a tagjai szabadságát és biztonságát.
POLITIKAI - a NATO előmozdítja a demokratikus értékeket, valamint a problémák megoldása, a bizalomépítés és hosszú távon a konfliktusok megelőzése céljából lehetővé teszi a tagok számára a konzultációt és az együttműködést a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.
KATONAI - a NATO elkötelezte magát a viták békés rendezése mellett. Amennyiben a diplomáciai erőfeszítések nem vezetnek eredményre, katonai erővel rendelkezik a válságkezelési műveletek felvállalására. E műveleteket a NATO alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja - a Washingtoni Szerződés 5. cikke vagy az Egyesült Nemzetek felhatalmazása szerint teljesíti egyedül vagy más országokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben.
KOLLEKTÍV VÉDELEM
A NATO elkötelezte magát azon elv mellett, hogy az egyik vagy több tagja elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül. Ez a kollektív védelem elve, amelyet a Washingtoni Szerződés 5. cikke rögzít. Eddig az 5. cikk érvényesítésére csak egy alkalommal került sor – 2001-ben az Egyesült Államokat szeptember 11-én ért terrortámadásokra adott válaszul.
A TRANSZATLANTI KAPCSOLAT
A NATO az európai és észak-amerikai országok szövetsége. A szervezet egyedülálló kapcsolatot biztosít e két kontinens között, lehetővé teszi számukra a konzultációt és együttműködést a védelem és biztonság terén, illetve irányítja a közös nemzetközi válságkezelési műveleteket.
2010. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓ
A stratégiai koncepciók határozzák meg a következő évtizedre a szervezet fő feladatait, elveit és értékeit, a kibontakozó biztonsági környezetet, valamint a szervezet stratégiai céljait.
A 2010. évi Stratégiai koncepció meghatározza a NATO fő feladatait, ezek többek között: a kollektív védelem, a válságkezelés és a kooperatív biztonság.


TEVÉKENYSÉGEK
DÖNTÉSHOZATAL ÉS KONZULTÁCIÓK
A tagországok nap, mint nap, minden szinten és különféle területeken konzultálnak, illetve döntéseket hoznak biztonsági kérdésekről.
A „NATO döntése” mind a 30 tagország kollektív akaratának kifejezése, mivel minden döntést konszenzussal hoznak meg.
Több száz tisztségviselő, polgári és katonai szakértő érkezik minden nap a NATO parancsnokságokra információcsere, az elgondolások megosztása és a döntések előkészítése céljából, szükség esetén a nemzeti küldöttekkel és a NATO parancsnokságok állományával együttműködésben.
MŰVELETEK ÉS MISSZIÓK
• Koszovó
• A Mediterrán térség biztosítása
• Az Afrikai Unió támogatása
A NATO aktív szerepet vállal széles körű válságkezelési műveletekben és missziókban, beleértve a polgári vészhelyzetekben szükséges műveleteket is.
A NATO válságkezelési műveleteinek lebonyolítása a Washingtoni Szerződés 5. cikke vagy az Egyesült Nemzetek felhatalmazása szerint történik.
PARTNERSÉGEK
A tagországokon kívül 40 más ország is együttműködik a NATO-val politikai és biztonsági kérdések körében. A NATO továbbá együttműködik a nemzetközi szervezetek széles hálózatával is.
A partnerországok nem rendelkeznek ugyanazon döntéshozatali hatáskörrel, mint a tagországok.
A FENYEGETÉSEKRE VALÓ REAGÁLÁS ESZKÖZEINEK KIFEJLESZTÉSE
A NATO mindig megújult és alkalmazkodott annak érdekében, hogy érvényesítse irányelveit, képességeit és struktúráit, megfelelően reagáljon a jelenlegi és jövőbeni fenyegetésekre, beleértve a tagok kollektív védelmét is.

Az Európai Unió
Az Európai Unió (EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot. 1993. november 1-jével jött létre, székhelye Brüsszel.

ALBÁNIA
ANDORRA
AUSZTRIA
BELGIUM
BOSZNIA-HERCEGOVINA
BULGÁRIA
CIPRUS
CSEHORSZÁG
DÁNIA
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
ÉSZAK-MACEDÓNIA
ÉSZTORSZÁG
FINNORSZÁG
FRANCIAORSZÁG
GÖRÖGORSZÁG
HOLLANDIA
HORVÁTORSZÁG
ÍRORSZÁG
IZLAND
LENGYELORSZÁG
LETTORSZÁG
LIECHTENSTEIN
LITVÁNIA
LUXEMBURG
MAGYARORSZÁG
MÁLTA
MOLDOVA
MONTENEGRÓ
NÉMETORSZÁG
NORVÉGIA
OLASZORSZÁG
PORTUGÁLIA
ROMÁNIA
SPANYOLORSZÁG
SVÁJC
SVÉDORSZÁG
SZERBIA
SZLOVÁKIA
SZLOVÉNIA
TÖRÖKORSZÁG
UKRAJNA
VATIKÁNVÁROS


Az 1957-ben létrehozott Európai Gazdasági Közösség hatékonyan működő intézményrendszerét, a hidegháború befejeződését követően új igényekhez kellett alakítani, ami már nemcsak egy gazdasági, hanem politikai egység is. Így 1992-ben a maastrichti (másztrihti) szerződéssel létrehozták az Európai Uniót.
Az 1995-ben életbe lépett schengeni (sengen) egyezmény az Európai Unión belüli határok megszűnéséről és a külső határok ellenőrzéséről rendelkezik. Így az EU egy olyan egységes piacot hozott létre polgárai számára, egy egységesített jogrendszer révén, amelyen belül biztosítja a személyek szabad mozgását, az áruk és a tőke szabad áramlását, a szolgáltatások szabadságát. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. A gazdasági és politikai egység elmélyítésére 2002. január 1-jén az Európai Unió legfejlettebb államai pénzügyi uniót hoztak létre (eurózóna), és bevezettek egy közös valutát, az eurót. (19 tagállamban fizetőeszköz)
Az EU-nak korlátozott külpolitikai szerepre is van: képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.
Az elmúlt évtizedekben újabb és újabb országok csatlakoztak az EU-hoz, köztük Magyarország is, amely 2004 2004. május 1-jei EU-csatlakozással vált teljes jogú taggá.


Az EU fontos intézményei: Európai Parlament, Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank és az Európai Számvevőszék.

Az Európai Parlament
Az Európai Parlament tagjait az Európai Unió állampolgárai közvetlen, titkos választásokon választják meg öt évre. Minden tagország állampolgára egyben polgára az uniónak is, így jogosult a választásra. Az Európai Parlamentben 751 képviselő kap mandátumot. Magyarországnak jelenleg 21 képviselője van. Az Európai Parlament – éppúgy, mint a nemzeti parlamentek – bizottságokat hoznak létre, és ezekben tárgyalják az egyes felmerülő ügyeket. Az Európai Parlament székhelye Strasbourg.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács
Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) az Európai Unió fontos döntéshozó szervezete, ahol a tagállamokat minisztereik képviselik. Mindig az adott területnek (pl. mezőgazdaság, igazságügy, szociálpolitika és egészségügy) megfelelő miniszterek üléseznek. A gyakorlatban ők és az Európai Parlament együttesen hozzák meg az Európai Unió törvényeit, szabályait.
Az Európai Tanács is az unió döntéshozó szerve, amely a tagállamok állam- és kormányfőiből áll. Általában stratégiai és elvi döntéseket hoz, például a külső partnerekkel kötendő kereskedelmi megállapodásokról vagy a külső határok ellenőrzéséről. Az egyes államokat képviselő politikusok között a tanács ülésein születnek azok a megállapodások, amelyeket később más szervek részletesen kidolgozott jogszabályokká alakítanak.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság voltaképp az Unió kormánya. Székhelye Brüsszel. Legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze, az egyes tagállamok betartják-e vállalt kötelezettségeiket, valamint jogalkotási javaslatokat dolgoz ki, amelyeket a tanács, illetve a parlament elfogadva az uniós jog részévé tesz. Az unió költségvetését is az Európai Bizottság hajtja végre, és osztja el a pénzt a meghatározott irányelvek és az elfogadott költségvetés szerint.
A bizottság elnökét a parlament választja meg. Ő ezután a tagállamok által delegált személyekből, jelöli ki a bizottság tagjait. Minden tagállam egy-egy biztost ajánl, akit 5 évre választanak meg tisztségére. Az Európai Bizottság a parlamentnek tartozik elszámolni a tevékenységével, amely akár le is válthatja a bizottságot. A biztosok egy-egy szakterületért felelősek.
Magyar Vöröskereszt
A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén.

• Véradásszervezés
• Szociális segítségnyújtás
• Katasztrófa-készenlét és válaszadás
• Keresőszolgálat
• Elsősegélynyújtás
• Menekültügy
• Ifjúsági munka
• Egészségnevelés

WTO
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) biztosítja a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer működését. Célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja, vagyis a Szabadkereskedelem, ami alatt az áruk és a szolgáltatások országok közötti zavartalan, vámoktól és egyéb kereskedelmi akadályoktól mentes áramlását értjük.

Danish Ministry of Foreign Affairs (DANIDA), a Dán Külügyminisztériumon belüli Dán Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség.
GŐZÖM SINCS MIT CSINÁL