A bibliai történetet Máté evangéliumából ismerjük. A napkeleti bölcseket egy csillag vezérelte Betlehembe. „Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket, s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” (Máté 2, 11–12; dr. Kosztolányi István fordítása)
Jézus születése, a „háromkirályok” imádása egyik legkedvesebb témájuk a művészeteknek évszázadok óta. A legenda a népi betlehemes játékokban ma is elevenen él.
József AttilaBetlehemi királyokcímű életképében ezeknek a népi játékoknak a bensőséges hangulata érződik. A fennkölt ünnepélyesség helyett meghitt áhítat, játékos kedvesség árad belőle. Így a misztérium varázsát mindnyájunk élményévé alakítja.
A messziről jött királyok (Menyhárt, Gáspár, Boldizsár) jóízű, szíves falusi üdvözlő szavakkal („adjonisten”, „jónapot”) szólítják meg Isten fiát, a szegények királyát. Bemutatkozásuk bensőségesen kedves, egyszerű. A királyok népi humorral megrajzolt portréja, beszédstílusa falusi életformát és egyszerű, természetes gondolkodásmódot idéz. A napkeleti bölcsek uralkodók, ám a „lángos csillag” vezette úton „gyalog jöttek, mert siettek”, főtt kolbászuk elfogyott, fényes csizmájuk megrogyott, s aranyat hat marékkal, tömjént vasfazékkal hoztak ajándékba. – Ezek az ellentétek itt most nem a feszültség hordozói, hanem a misztikumot emberközelbe varázsló elemek.
Az utolsó versszak pársoros leírása összhangban áll a költemény egészének hangvételével, hangulatával. Szűz Mária„boldogságos kis mama”, aki gyermekét szeretné már megszoptatni, s szemérmesen, irulva-pirulva, jó éjszakát kívánva köszön el a három királytól.
A versszerkezet az egész költeményt uraló játékosság formai kerete. A nyolcsoros strófákban egyedi sorszerkezetek váltogatják egymást – nem szabálytalanul.
Figyeljük meg a költemény ritmikáját, rímelhelyezését az első versszak alapján!
4

3

3

szótag

rím

Adjonisten,

|

Jézusunk,

|

Jézusunk!

10

a

4

3

Három király

|

mi vagyunk.

7

a

4

4

Lángos csillag

|

állt felettünk,

8

b

4

4

gyalog jöttünk

|

mert siettünk,

8

b

4

4

kis juhocska

|

mondta – biztos

8

c

4

4

itt lakik a

|

Jézus Krisztus.

8

c

4

3

Menyhárt király

|

a nevem

7

d

4

3

Segíts, édes

|

Istenem.

7

d

Életkép: a 19. század népiességének jellegzetes műfaja. Témáját a mindennapi élethelyzetből meríti. Prózai vagy verses formájú (pl. Petőfi Sándor: Egy estém otthon, Arany János: Családi kör).