Amennyiben még nem késő
1, Milyen új követeléseket terjesztett elő Kossuth Lajos 1848. március 3-án?
A párizsi forradalom hírére 1848. március 3-án Kossuth Lajos felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amelyben az érdekegyesítést és a belső reformokat jelölte meg célként, a birodalom népeinek pedig alkotmányt követelt, amelynek később fontos szerepe lett a bécsi forradalom kitörésében. Az alsótábla a javaslatot azonnal elfogadta, és feliratban javasolta a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a független, nemzeti kormány felállítását. Plusz az Osztrák tartományok számára is alkotmányt kért.

2, melyik forradalmakkal kellet V. Ferdinándnak megküzdenie?
1848.03.11. Prága, 1848.03.13. Bécs

3, Mi volt a szabad sajtó első terméke?
Landerer nyomda - A forradalom előtti időszak egyik legjelentősebb nyomda terméke a Kossuth Lajos által szerkesztett, korabeli ellenzéki sajtótermék, a Pesti Hírlap volt.
1848. március 15. nyomdafoglalás a cenzúra nélküli szabad sajtó első terméke - Nemzeti dal, a 12 pont és az első felelős kormány névsora

4, Ki vett részt március idusán a Nemzeti Múzeum előtti gyűlésen?
1848. március 15-én a Forradalmi ifjúság a Magyar Nemzeti Múzeum elé hirdette meg a nagygyűlést.
Márciusi ifjak: Ágai Adolf, Bérczy Károly, Bozzai Pál, Bulyovszky Gyula, Degré Alajos, Dobsa Lajos, Emődy Dániel, Szathmáryné Farkas Lujza, Gaal Ernő, Hamary Dániel, , Hermann Rosenfeld, Irányi Dániel Irinyi József, Jókai Mór, Kléh István, Koplánszki Károly, Korányi Frigyes, Lehotzky Pál,Nyáry Albert, Oroszhegyi Józsa, Pálffy Albert, Petőfi Sándor, Sebő Antal, Sükei Károly, Szathmáry Pál, Szegfi Mór, Szikra Ferenc, Telepy Károly, Vajda János, Vasvári Pál, Vidats János.
Nyáry Pál, Klauzál Gábor, Bezerédj István is csatlakozott a pesti radikálisok által kirobbantott forradalomhoz.

5, Kinek a kezébe került nem a miniszteri tárcájának megfelelő tárgy?
Széchenyi István – pénz

6, Mi mindenről döntött az első népképviseleti országgyűlés?
Az 1848 július 05-én összeülő országgyűlésen a legsürgősebb kérdés az ország védelmének megszervezése volt. Kossuth két órás beszédében hadihitelt, vagyis pénzt, újoncot és felhatalmazást kért a védelem megszervezésére. A beszéd hatására 200 ezer katonát, 42 millió forintot szavaztak meg a képviselők a haza megmentésére. Elkezdődött a hadseregszervezés, a 10 honvéd zászlóalj és az új huszárezredek létrehozása. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank önálló magyar bankjegyet bocsátott ki forint néven.

7, Első alkalommal választhatott 1848 nyarán a ....kalocsai érsek

8, mi mindent szüntetett meg a jobbágyfelszabadítás törvénye?
Áprilisi törvények megalkotása (1848. április 11.)
1848. évi IX. törvénycikk az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.

9, kik az ellenfelek: Puchner- Bem, Petőfi- Segesvári, Görgei- Arad, Damjanich- Szolnok

10, keresd meg a helyes befejezést! 1849 januárjában a...... települt: kormány
Szolnokra, fegyvergyártás Pozsonyba, király Olmützbe, országgyűlés Debrecenbe.
1849. január elejétől május 31-éig Debrecenben ülésezett a magyar országgyűlés, ahol sorsdöntő politikai elhatározás született meg, mely egyben a magyar országgyűlés méltó válasza.
1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban ülésező kibővített országgyűlés közfelkiáltással kimondta a függetlenségi nyilatkozatot. (A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849. április 14-én a debreceni országgyűlés által kimondott, majd április 19-én addigra írásban is formába öntött, elfogadott és a széles nyilvánosság számára közzétett dokumentum.)
A függetlenségi nyilatkozat, kinyilvánította a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását (detronizáció), és Magyarország függetlenségét, honvédő szabadságharcban visszanyert szuverén államiságát.
Kossuth Lajost kormányzó elnökké választották.
Újra megalakul a kormány, melynek miniszterelnöke Szemere Bertalan lett.

11, Nem a dicsőséges tavaszi hadjáratban foglaltuk vissza Nagyszebent.:
Vácot, Gödöllőt, Isaszeget, Nagyszebent.

12, Hol győztek a Magyar huszárok? Buda

13, Melyik a helyes sorrend?:
1. Olmützi alkotmány (1849. április 04.), - Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849. március 4-én. Két alkotmányos dokumentum alkotja: a Császári alkotmány az osztrák császári birodalom számára és az alapjogi pátens.
2. Függetlenségi nyilatkozat (1849. április 14.), - Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849. április 14-én a debreceni országgyűlés által kimondott, majd április 19-én az addigra írásban is formába öntött, elfogadott és a széles nyilvánosság számára közzétett dokumentum.
3. Buda visszafoglalása (1849.május 21.), - 1849. május 4-én kezdte meg a Görgei Artúr vezette honvéd haderő Buda várának ostromát. Az ostrom az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, 1849. május 21-ig tartott, és az ostromló magyar erők győzelmével ért véget. Május 21. 1992 óta a Magyar Honvédelem Napja.
4. Pákozdi csata (1848. szeptember 29), - az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentős csatája volt. Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics József horvát bán által vezetett seregre.
5. V. Ferdinánd lemondása (1848.12.02.) - 1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről unokaöccse, Ferenc József főherceg (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné fia) javára. (Magyarországon vitatták e lemondás szabályosságát, ezért a magyarok egészen az 1849. április 14-i trónfosztásig őt tekintették magyar királynak.)