Történelem

Kék cédulás: Az 1947-es országgyűlési választásokon a kommunisták csalássorozatának közkeletű elnevezése. A kommunisták minden körzetben hamisították a szavazáshoz szükség „kékcédulát“. Egy ember több helyen is szavazott.
Disszidál: megszökik a hazájából; kilép
Munkástanács: október 24-étől kezdődően szerte az országban megalakuló szervezet a munkásság politikai törekvéseinek képviseletére. A munkástanácsok alakulása nagy lendületet vett október 26-án, miután a párt és a szakszervezet is kiállt létrehozásuk mellett. Megalakulásuk után kezükbe vették az üzemek irányítását, párhuzamosan gyakoroltak munkáltatói és érdekvédelmi feladatot, miközben képviseltették magukat az új helyi politikai vezetésben. Számos esetben fegyveres munkás- vagy üzemőrséget szerveztek a gyár védelmére. Az országossá váló sztrájk irányításával, valamint megfogalmazott és a pártvezetéshez eljuttatott követeléseik révén jelentős szerepet játszottak az október 28-i fordulat előkészítésében. November 1-je és 3-a között valamennyi munkástanács határozott a sztrájk felfüggesztéséről, és a munka november 5-én történő felvételéről; erre azonban a szovjet agresszió következtében nem került sor. November 4-étől a munkástanácsok álltak a forradalmi harc élére. Ragaszkodtak az országos követelések teljesítéséhez, Nagy Imre kormányának visszaállításához, ezek megvalósítása érdekében országos sztrájkot hirdettek. Számos helyen az üzemeken túllépve területi munkástanácsokat alakítottak, ezek közül a legjelentősebb a november 14-én létrehozott Nagy-budapesti Központi Munkástanács, amely országos hatáskörrel működött. A munkástanácsok a kádári restauráció erősödésével, a szisztematikus és tömeges megtorlás beindításával veszítették el politikai befolyásukat 1957 tavaszán, majd november 17-én törvényerejű rendeletet adtak ki megszüntetésükről.
Koncepciós per: Olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak, bizonyítékok, kikényszerített vallomások alapján hoztak előre elkészített ítéletet.

9. Feladat
Mindenszenty József: Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros volt.
Tildy Zoltán: Politikus, református lelkész volt
Gerő Ernő: Magyarország belügyminisztere, közgazdász és politikus volt
Maléter Pál: katona volt
Gimes Miklós: újságíró, politikus volt
Duray Miklós: felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár, eredeti foglalkozása szerint geológus.