Elég sokmindent lehet írni a víz kémiai tulajdonságairől, de nem fogok itt több oldal ismertetőt leírni, nagyvonalakban:

A víz amfoter, savakkal szemben bázisként, lúgokkal szemben savként viselkedik.

A víz oldószer, sok anyag csak fizikailag oldódik benne, sok anyag kémiailag is, a sók ionos formában ionokká alakulnak (NaCl, `KNO_3`, és még sokat lehet felsorolni).

A víz poláros oldószer, az apoláris anyagokkal nem reagál, vagy azok nem oldódnak benne.

Elemek:

Halogének: fluor (oxigénfejlődés közben), klór (diszproporció közben) és kismértékben a bróm is, a jód nem (de rásegíthetünk KI-dal, úgy inkább, de `I_3^-` formában).

Kalkogének: oxigén fizikailag, kén nem.

Nitrogéncsoport: nitrogén nem, a többi nem jellemző, pl a foszfor magas hőmérsékleten (kb 600 °C)

széncsoport nem (a szénnek is kell kb 1000 °C, hogy legyen reakció)

A fémeket érdemes külön tárgyalni, itt érdemes ismerni a standarpotenciálokat, ami a víz redukcióját kísérő standard elektródpotenciálnál kisebb (-0,83 V), azok a fémek a vízből hidrogént fejlesztenek. Ilyenek pl: Li, Na, K, Al. A nagyobbak (Zn-től felfelé) nem.

A vegyületek:

Vannak olyan vegyületek, amelyekkel savként vagy bázisként viselkednek, pl:

`HCl` + `H_2O` = `H_3O^+` + `Cl^-` bázisként

`NH_3` + `H_2O` = `NH_4^+` + `OH^-` savként

Van, hogy komplexbe beépül ligandumként:

`Al^(3+)` + 6 `H_2O` `rightarrow` `[Al(H_2O)_6]^(3+)`

Különböző elektrokémiai folyamatokban viselkedhet redukálószerként, pl:

4 `Co^(3+)` + 2 `H_2O`˙`rightarrow` 4 `Co^(2+)` + 4 `H^+` + `O_2`

Oxidálószerként:

2 `Cr^(2+)` + 2 `H_2O` `rightarrow` 2 `Cr^(3+)` + 2 `OH^-` + `H_2`


Szerves anyagok:

A szerves savakkal szemben (pl ecetsav) bázisként, a szerves bázisokkal szemben (aminok) savként viselkedik.

Alkánokkal, alkénekkel nem reagál, alkoholok oldódnak benne (a szénatomszám növekedésével egyre kevésbé).

Hátha ennyi elég lesz.