A második ipari forradalom 1871 és 1914 között új találmányokat hozott a vegyészetben, az elektromosságban, az olajiparban és az acéliparban. Az árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett. A korra jellemző a harmadik szektor, a szolgáltató ipar megjelenése és előretörése. A „második ipari forradalom” a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt. Az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az Amerikai Egyesült Államok.