2)
Oda van írva az ezüst képletéhez alul a rendszám (47) és felül az tömegszám (108) is. A rendszám a kisebb, az adja meg a protonok számát. A nagyobb pedig a protonok plusz neutronok száma együtt. (Ebből ki tudjuk számolni a neutronok számát is, de az most nem kell.)
Elektronból (negatív töltés) ugyanannyi van, mint protonból (pozitív töltés), tehát 47.

3)
Látszik a vegyjelből, hogy egy darab lítium atomban van 3 proton, a tömegszáma pedig 7. Vagyis még 4 neutron van benne.
A tömegszám pont annyi, mint 1 mol, vagyis 6·10²³ darab atom tömege grammban. Vagyis 1 mol lítium tömege 7g. 35 grammhoz 5-ször annyi kell, ami 5 mol, tehát 5·6·10²³ = 30·10²³ darab atomról van szó.
1 atomban van 3 proton, így 30·10²³ darabban van 90·10²³ darab.
1 atomban van 4 neutron, így 30·10²³ darabban van 120·10²³ darab.

4)
Egy darab kalciumban látszik a vegyjelből, hogy 20 proton van. 1 mólban, tehát 6·10²³ darab atomban 20·6·10²³ darab, vagyis 120·10²³ = 1,2·10²⁵ darab.
A feladat 5-ször annyi protonról beszél (5·1,2 = 6), tehát 5 mol a válasz.

5)
35·75,4/100 + 37·24,6/100 = 35,5
Magyarázat:
A relatív atomtömeg gyakorlatilag ugyanaz, mint a tömegszám. Vagyis ha a természetben csak a 35-ös tömegszámú klór-izotóp lenne, akkor 35 lenne a relatív atomtömeg. De van ott 37-es is, bár kevesebb.
Amikor mondjuk 24,5 liter klórt kapunk egy palackban, abban keverve ott van mindkétféle izotóp. (Ez a 24,5 liter egyébként éppen 1 mól, de ezt most még nem kell tudnod, majd később tanuljátok fizikából.)
Na most ennek az 1 mól klórnak a tömege éppen 35 gramm lenne, ha mind a 6·10²³ darab atom 35-ös izotóp lenne. De csak a 75,4 százaléka olyan, ezeknek a tömege ennyi:
35 · 75,4/100 gramm
Az ott lévő többi atom (ami 24,6/100 mol) tömege pedig:
37 · 24,6/100 gramm
Az összes tömeg e kettő összege, ahogy az elején számoltam.