A példából látok pár adatot, inkább írok egyet, kb hasonló a tietek is.

Mennyi lesz rendszer hőmérséklete, ha 5 liter 20 °C-os vízbe beleteszünk egy 80 °C-os vasgolyót, aminek a tömege 1 kg.

Azt nyilván látjuk hogy valahol 20 és 80 között lesz a közös hőmérséklet.

Amennyi hőt lead a vasgolyó, annyi hőt vesz fel a víz.

Szükség van még a két anyag fajhőjére. Táblázatból kikereshető

`c_v` = 4,2 `(kJ)/(kg*°C)`

`c_(Fe)` = 0,46 `(kJ)/(kg*°C)`

Már csak a `DeltaT`-t kellene megtudnunk. A vasgolyó hőmérséklete 80 °C-ról hűl le x °C-ra, a hőmérsékletváltozás tehát 80-x.

Q = `c_(Fe)*m_(Fe)*DeltaT_(Fe)` = `4.18*1*(80-x)`

Mennyi hőt vesz fel a víz?

Itt a hőmérsékletváltozás 20-ről x-re történik, tehát `DeltaT_v` = x-20

Q = `c_v*m_v*DeltaT_v` = `4.18*5*(x-20)`

A leadott és a felvett hőmennyiség egyenlő, csinálunk belőle egy egyenletet:

`4.18*5*(x-20)=0.46*1*(80-x)`

Ott egy oldalon keresztül az egyenlet megoldása van, itt is kirészletezhetem, de nem fogom.

`20.9x-418= 36.8-0.46x`

454,8 = 21,36x

x = 21,3

A közös hőmérséklet tehát 21,3 °C lesz. Innen látszik, milyen nagy a víz hőkapacitása, egy 1 kg-os 80 °C-os vasgolyó alig több, mint 1 °C-kal növeli a hőmérsékletét.