A lineáris hőtágulási együttható azt jelenti, hogy a huzal hossza annyi-szorosával (nem annyi-szorosára!) nő minden fok hómérséklet növekedésre. Vagyis ha mondjuk α = 0,00002, a huzal hossza L=30 cm=0,3 m, a hőmérséklet-növekedés pedig ΔT=20 °C, akkor:
ΔL = α·L·ΔT = 0,00002·0,3·20 = 0,00012 m
vagyis 0,12 mm-rel nől a hossz.

Jelenleg persze más adatok vannak, és nem is huzalról van szó. Ha huzal lenne, így alakulna:
L = 10 cm = 0,1 m
α = 2,4·10⁻⁵ 1/°C
ΔT = 50 °C
- - - - -
ΔL = 2,4·10⁻⁵ · 0,1 · 50 = 12·10⁻⁵ m = 0,12 mm

Most kockánk van.
Felületre úgy vonatkozik a hőtágulás, hogy a felület változása is hasonló képlettel megy, csak L helyett a felület van benne és α helyett 2α:
ΔA = 2α·A·ΔT
A térfogatnál meg 3α:
ΔV = 3α·V·ΔT

Vagyis:
ΔA = 2 · 2,4·10⁻⁵ · 0,1² · 50 = 0,000024 m² = 0,24 cm²
ΔV = 3 · .... számold ki.

Hogyan lehet ezt megjegyezni:
A felületet a hossz négyzetével kell számolni, abból lesz 2α. A térfogat pedig a hossz harmadik hatványa, abból lesz a 3α.

Ha érdekel, hogy pl. a felületnél miért 2α van nem pedig α², az így jön ki:
(Azt hiszem ezt nem kell tudnod, de egyszerű, érdemes elolvasni)

Az eredeti felület A=L², a megnövelt felület pedig a megnövelt hossz négyzete:
A+ΔA = (L+ΔL)² = (L + α·L·ΔT)² = L² + 2 · L · (α·L·ΔT) + (α·L·ΔT)²
= L² + 2 · L² · α · ΔT + (α·L·ΔT)²
= A + 2α · A · ΔT + (α·L·ΔT)²
α·L·ΔT értéke nagyon pici, 1-nél jóval kisebb. Annak a négyzete még kisebb, nyugadtan elhanyagolhatjuk, így csak A + 2α·A·ΔT marad.

A térfogatra hasonlón jön ki a 3α.