`ul bb("Látens hő")` az a hőmennyiség, ami akkor szabadul fel vagy nyelődik el, amikor a hőmérséklet nem változik.

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ez halmazállapot-változáskor következik be.

- Példa:

5 kg -5 °C-os jeget felmelegítünk 20 °C-ra. Mekkora hő szabadul fel?

Nézzük sorba:

1. A jeget felmelegítjük az olvadáspontjára; az ezzel járó hőmennyiség:

`Q_1` = `c_j*m_j*DeltaT_1`

A képletben szereplő jelek:

`c_j`: a jég fajhője `(ul bb("fajlagos hő"))`, táblázatból kinézhető. definíció szerint ez azzal a hőmennyiséggel egyezik meg, ami akkor szabadul fel, ha 1 kg jég hőmérsékletét 1 °C-kal növeljük. `c_j` = 2,1 `(kJ)/(kg*°C)`

`m_j`: a jég tömege

`DeltaT_1`: a végső hőmérséklet és a kiindulási hőmérséklet különbsége. A példánkban tehát 0-(-5) = 5 °C (a különbségeknél mindegy, hogy °C vagy K van, azok egyenlők).

Tehát a mi példánkban:

`Q_1` = `c_j*m_j*DeltaT_1` = `2.1 (kJ)(kg*°C)*5kg*5°C` = 52,5 kJ

2. Most jön a látens hő. Az 5 kg tömegű jeget hőmérséklet-változás nélkül (0°C-on) megolvasztjuk, ez a folyamat is jár hőmennyiség-változással.

`Q_2` = `L_j*m_j`

`L_j`: A jég olvadáshője, ez a `ul bb("fajlagos látens hő")`. Azzal a hőmennyiséggel egyezik meg, ami akkor szabadul fel vagy nyelődik el, ha 1 kg szilárd anyagból folyékony lesz. Mértékegysége `(kJ)/(kg)` Ezek az adatok is táblázatból kikereshetők, a mi példánkban `L_j` = 333,7 `(kJ)/(kg)`

`Q_2` = `L_j*m_j` = `333.7 (kJ)/(kg)*5kg` = 1668,5 kJ

3. A 0 °C-os vizet fel kell melegítenünk 20 °C-ra.

`Q_3=c_v*m_v*DeltaT_2`

`c_v` : A víz fajhője (ez is úgynevezett `ul bb("fajlagos hő"`). Azt mutatja meg, hogy mekkora hőt kell közölnünk a rendszerrel ahhoz, hogy 1 kg tömegű anyag hőmérséklete 1 °C-kal nőjön. `c_v` = 4,18 `(kJ)/(kg*°C)`

`DeltaT_2` = 20-0 = 20 °C

`m_v=m_j` a tömegmegmaradás törvénye értelmében.

`Q_3=c_v*m_v*DeltaT_2` = `4.18 (kJ)/(kg*°C)*5kg*20°C` = 418 kJ

A teljes közölt hőmennyiség a három lépés összege, azt már össze tudod adni.

Ebből kifolyólag vannak többféle fajlagos látens hők, pl fajlagos olvadáshő, fajlagos forráshő, fajlagos párolgáshő.

Összefoglalva:

- `ul("Fajlagos hő")` (fajhő): Az a hőmennyiség, ami akkor szabadul fel vagy nyelődik el, ha 1 kg tömegű anyag hőmérséklete 1 °C-kal növekszik. Jele c. Mértékegysége: `J/(kg*°C)` vagy `(kJ)/(kg*°C)`.

- `ul("Látens hő")`: halmazállapotváltozáskor bekövetkező hőmennyiség-változás. Jele: Q; mértékegysége J vagy kJ.

- `ul("Fajlagos látens hő")`: Azzal a hőmennyiséggel egyezik meg, ami akkor szabadul fel vagy nyelődik el, amikor 1 kg tömegű anyag halmazállapota állandó hőmérsékleten megváltozik. Jele: L; mértékegysége `J/(kg)` vagy `(kJ)/(kg)`

Az olvadáshő és a fagyáshő értéke tehát egyenlő, viszont előjele ellentétes. A párolgáshő viszont az a hőmennyiség, ami akkor szabadul fel amikor egységnyi tömegű anyag állandó hőmérsékleten elpárolog.

A hétköznapi életben hol találkozol hasonlóval? Egy szó: kalória

A kalória az a hőmennyiség, ami 1 g víz hőmérsékletét 1 °C-kal növeli normál körülmények között. Ha pl megnézed egy csomagolt élelmiszeren fel van tüntetve az energiatartalom körül, hogy hány kJ és hány kcal, akkor látható az összefüggés:

1 kcal `approx` 4,18 kJ

ugyanis a víz fajhője 4,18 `(kJ)/(kg*°C)`.

Tehát amikor mondják, hogy mi mennyi kalória, akkor az valójában kilokalória, csak rosszul mondják.

Remélem sikerül valamit leszűrnöd belőle.