1.kérdés. Hogyan változik egy negatívan töltött elektroszkóp mutatójának kitérése, ha a tányérjához
negatívan töltött ebonitrudat közelítünk?
A) Még jobban kitér.
B) Kevésbé tér ki.
C) Változatlan marad.
2.kérdés. Hogyan kell megváltoztatni két pontszerű töltés távolságát, hogy a közöttük ébredő
elektrosztatikus erő a negyedére csökkenjen?
A) Felére kell csökkenteni.
B) Kétszeresére kell növelni.
C) √2-szeresére kell növelni.
D) Negyedére kell csökkenteni.
3.kérdés. Homogén elektromos térbe elektront lövünk az erővonalakkal párhuzamosan, a térerősséggel
megegyező irányban. Milyen irányú lesz az elektron gyorsulása?
A) A tér irányával megegyező, azzal párhuzamos.
B) A tér irányával ellentétes, azzal párhuzamos.
C) Attól függ, hogy pozitív vagy negatív töltések hozzák létre a teret.
4.kérdés. Metszhetik-e egymást az elektrosztatikus tér erővonalai?
A) Igen, ha legalább két különböző töltés hozza létre a teret.
B) Igen, minden további nélkül.
C) Nem, mert az erővonalak mindenütt az elektromos mező által a próbatöltésre kifejtett erő irányát
mutatják meg.
D) Nem, mert ha több töltés hozza létre a teret, a kisebb töltés erővonalai elhajolnak a nagyobb töltés
erővonalai elől.

Feladatok
1.feladat. Mekkora sugarú az az 1 g tömegű, +10-7 C töltésű gömb, amely egy 5 cm sugarú, +10-6 C töltésű
gömb felett lebeg, ha a két gömb felszínének távolsága 22 cm?
2.feladat. Két pontszerű töltés, Q1=2·10-6 C, Q2=–4·10-6 C egymástól 0,5 m távolságban van rögzítve.
a) Mekkora és milyen irányú az elektromos térerősség a töltések összekötő egyenesében, a negatív
töltéstől 2 m távolságban jobbra? Készítsünk ábrát!
b) Mekkora nagyságú és milyen irányú erő hat ebbe a pontba helyezett –10-8 C próbatöltésre?

3.feladat. Az 5000 N/C térerősségű homogén elektromos mezőben a térerősségre merőlegesen elhelyezünk
egy 30 cm2

területű lapot.
a) Mennyi ennek a lapnak a fluxusa?
b) Hány erővonal halad át ezen lap 10 cm2

-es részén?