„Konrad Lorenz nagyon élvezetesen ír az állatok »beszélgetéséről« a Salamon király gyűrűje című könyvében,
de ha figyelmesen olvassuk könyvét, kiderül, hogy ez a beszélgetés csak elemeiben hasonlít a mi megszokott
társalgásainkhoz.
Az állatok között is előfordul, hogy találkozáskor üdvözlik egymást; legközelebbi rokonaink, a csimpán-
zok találkozáskor kezet ráznak, és cuppogós puszikat váltanak, [...] Ugyancsak gyakori a szándék és a belső
állapot jelzése. »Dühös vagyok«, »éhes vagyok«, »menj innen«, »gyere ide, szeress egy kicsit« pl. a lehetséges
üzenet.
Előfordul, hogy a kommunikáció a külső világról szól, az állatok jelezhetnek külső veszélyt, hasznosítható
táplálékforrást. De mindennel együtt a lehetséges üzenetek száma nagyon kevés, még a legfejlettebb maj-
mok sem képesek 20-25 üzenetnél többet váltani.
És ami talán a legfontosabb, az üzeneteket nem tanulják, a jelzések veleszületett tulajdonságok alapján
jelennek meg, vagyis az állati kommunikáció világa genetikai alapokon nyugszik, és teljesen zárt. A jelzések
az állati élet fontos szabályozó tényezői, segítségükkel az állatok képesek viselkedésük összehangolására,
a fölösleges erőkifejtések elkerülésére, de az állati kommunikáció alkalmatlan gondolatok közlésére, leírások-
ra, elbeszélésekre, tervek készítésére, a múlt, a jövő megidézésére, ami viszont az emberi nyelvek legfonto-
sabb funkciója. [...] Amikor egy állat valamilyen jelzést ad, akkor valamit csinál is... éspedig éppen azt a dolgot,
amelyről a jelzést küldi, mert az állati jelzés állapotot jelez. Az emberi szó elválhat a tettől. Megbeszélhetjük,
elképzelhetjük, hogy mit kellene csinálni, kiválaszthatjuk a legjobb változatot, előre felkészülhetünk akcióink
esetleges következményeire. Tervet készíthetünk, szerepeket alakíthatunk, feladatokat oszthatunk ki. A nyelv
segítségével képesek vagyunk valamilyen dolgot, jelenséget, embert, akciót egészen pontosan leírni annak,
aki még nem látta; ezáltal olyan ismereteket használunk, amelyek mások tapasztalatain alapulnak. A nyelv se-
gítségével végiggondolhatjuk, nemzedékek tapasztalata alapján kicsiszolhatjuk, hogy a mindennapi életben
egyes tevékenységeket hogyan kell elvégezni, hogy az számunkra a legtöbb haszonnal járjon.”
Feladat:
1. Támaszd alá a szöveg alapján a következő állításokat!
-Az állati kommunikáció világában az üzenetek száma véges.
-Az emberi szó és a tett elválhat egymástól.
2. A szöveg szerzője, Csányi Vilmos etológus kifejti azokat a lehetőségeket, amelyeket a nyelv biztosít az emberiség számára. Gyűjtsd ki ezeket a lehetőségeket a szövegből, majd írj a füzetedbe egy-egy példát mindegyikre a saját környezetedből!