Kölcsey így szól erről a költeményről önéletrajzi írásában: „még
most is látszik, hogy valaha fonókába illő nyelven volt írva.” Mit
jelent ez? A vers milyen elemei alapján írhatja ezt?

Figyelje meg a vers ritmusát, zeneiségét! Milyen érzetet kelt, mit
kíván utánozni? Mennyiben kapcsolódik ez a forma a népköltészeti
hagyományokhoz?

Milyen különbséget figyelhetünk meg a keretversszakokban? Mi
változott meg a vers végére? Fogalmazd meg egy-egy kulcsszóban,
hogy mit fejez ki az első, illetve az utolsó versszak!

Milyen érzések társíthatók a versben előforduló évszakokhoz,
természeti képekhez? Melyik az a metafora, amelyik egyetlen
szóba tömörít egy ilyen kapcsolatot?