FORRÁSELEMZÉS

Amikor Felséged felhatalmazott az Államtanácsban való részvételre, valamint rám bízta ügyei
java részének irányítását, kétségtelenül a hugenottákkal osztozott a hatalmon. A nagyurak úgy
viselkedtek, mintha nem is alattvalói lettek volna, a legnagyobb hatalmú tartományi
kormányzók pedig úgy, mintha csakis ők uralkodnának a gondjaikra bízott vidékeken. E sok
rossz példa olyannyira ártott a királyságnak, hogy még a legrendezettebb testületekben is
éreztette hatását a zűrzavar, és olykor még ők is kisebbítették Felséged törvényes hatalmát –
amennyiben erre lehetőségük nyílt –, csak hogy a sajátjukat az ésszerűség határain túlra
terjeszthessék ki. Akkoriban a vakmerőség volt a legfőbb érdem, [alattvalói] csak ritkán
becsülték meg Felséged jótéteményeit, mivel vágyaik mindig messze túlszárnyalták a
legbőkezűbb adományokat is. […] Megígértem, hogy minden igyekezetemmel és a Felséged
kegyelméből rám ruházott hatalommal azon fogok munkálkodni, hogy felszámoljam a
hugenotta pártot, letörjem a nagyurak gőgjét, alattvalóit kötelességükre szorítsam, és nevének
visszaszerezzem külföldön is a neki kijáró megbecsülést.(Richelieu bíboros politikai
végrendeletéből. A bíboros 1624–1642 között  XIII. Lajos király első minisztere volt.)
Mit takar Richelieu állítása, hogy a király a hugenottákkal osztozott a hatalmon? Azt
jelentené, hogy a hugenották az ország irányításában vettek részt a király mellett?
Milyen eszközökkel számolták föl a hugenották „hatalmát”? A „nagyurak gőgjét”
hogyan törték meg?



Törvényül szabtam magamnak, hogy a munkával töltött magányos órákon kívül rendszeresen,
napjában kétszer, két vagy három órán át dolgozom különböző személyekkel. […]
Elhatározásom rögtön meghozta gyümölcsét; ettől fogva éreztem, hogy király vagyok, és
királynak születtem. […] Úgy vélem, meglehetős eltökéltséggel és lankadatlan buzgalommal
immár tíz éve ugyanazt az utat járom: tudok mindenről, meghallgatom minden rendű és rangú
alattvalómat; minden pillanatban ismerem a hadsereg létszámát és összetételét, valamint
erődítményeim állapotát, s ennek megfelelően szüntelenül szükségleteik kielégítése érdekében
hozok rendelkezéseket. Azonnal fogadok mindig minden külföldi követet, elolvasom a
hozzám érkező jelentéseket, egy részükre magam válaszolok, a többi válasz lényegét közlöm
titkáraimmal; szabályozom az állam bevételeit és kiadásait, s mindenről beszámoltatom
azokat, akiket én emeltem magas állásokba. Ügyeimet azonban bármely elődömnél jobban
titokban tartom. Királyi kegyeimet saját belátásom szerint osztom, ugyanakkor az engem
szolgálókat – noha mind magukat, mind hozzátartozóikat jótéteményekkel halmozom el –
olyan szerénységre kényszerítem, ami igen messze esik a főminiszterek magas állásától és
hatalmától. […](XIV. Lajos az uralkodói hivatásról; 1661)

A részlet alapján melyik az a három legfőbb sajátosság, ami XIV. Lajos uralkodási /
kormányzási módszereit jellemezte? Milyen tisztségviselők működnek közre a
kormányzati munkában? Soroljon föl legalább négyféle, az uralkodó által gyakorolt
kormányzati tevékenységet!