A dráma szerkezete

Feladat:
Készítsd el a Rómeó és Júlia szerkezeti vázlatát! Ezek szempontjából.

A DRÁMA

A DRÁMAI MŰNEM sajátossága, hogy az eseményeket nem egy elbeszélő szempontjából ismerjük meg, hanem a szereplők tettei, elbeszélései, párbeszédei alapján. A szereplőket viselkedésük és nyelvük jellemzi. Általában színházi előadásra készül, ezért mindig a szemünk előtt játszódnak az események, mindig jelen idejű.

Leggyakoribb és legelterjedtebb MŰFAJAI a tragédia és a komédia.

A TRAGÉDIA lényege a mai felfogás szerint a drámai hős vagy hősök bukása, esetleg halála. A néző akkor is azonosul a hőssel, ha ezt a bukást előre látja.

A KOMÉDIA célja általában a nevettetés. A nevetség tárgya az emberi kisszerűség, hiba. Többnyire szerencsés kimenetelű: az emberi hiba lelepleződik, a negatív hős pórul jár.

A dráma SZERKEZETI SZEMPONTBÓL öt nagyobb egységre bontható:

a) expozíció: feltárul a drámai szituáció, megismerjük a főbb szereplőket, a történet helyét, idejét

b) bonyodalom: kibontakozik a cselekmény, feltárul a szereplők, szereplőcsoportok közötti viszony

c) válság vagy krízis: a cselekmény csúcspontja, a drámai konfliktus a tetőpontjára ér

d) sorsfordulat: a végkifejlet előtt a szereplők megpróbálják még egyszer megoldani a drámai helyzetet

e) katasztrófa vagy végkifejlet: a dráma megoldása, a drámai helyzet megszűnése.

Pozitív és negatív irányú kibontakozás egyaránt lehetséges; a műfaj határozza meg a végkifejletet. Miközben bizonyos hősök siettetik a végkifejletet, mások éppen ellenkezőleg, lassítani igyekeznek azt. Ezt nevezzük KÉSLELTETÉSnek, ami a feszültség fokozásának eszköze.