Kérdések:
• Mit tekint Széchenyi Kossuth legnagyobb „erényének”?
• Mit ért Széchenyi szájhazafi és tetthazafi alatt? Hogyan értékeled ezeket a fogalmakat? Mennyire tudod elfogadni az ő álláspontját? Vitassátok meg ezt a kérdést!
• Kit bírál és miért Dessewffy gróf ebben a vitában? Milyen politikai ideológia határozhatja meg az ő álláspontját az első tőle származó szöveg alapján?
• Hogyan viszonyul Kossuth Széchenyihez? Mi az oka, hogy ezt Széchenyi nem így viszonozza?
• Mit tekint a kettejük közötti konfliktus gyökerének Kossuth a források alapján? Vitassátok meg, Ti mit gondoltok erről a kérdésről!
• Hogyan fejezi ki a korabeli karikatúra elkészítője a két politikus közötti nézeteltérések legfontosabb összetevőit?
• Az Ellenzéki nyilatkozat alapján foglald össze a reformellenzék legfontosabb követeléseit!
• Hogyan viszonyulnak Ausztriához és a Habsburg-dinasztiához?
• Miért volt fontos ennek a kérdésnek a tisztázása a korabeli nemzetközi viszonyok között? Milyen beavatkozástól tarthattak?
• Keresd meg azokat az elemeket a Nyilatkozatban, amelyek a liberalizmus és amelyek a nacionalizmus jegyében születtek!


Források:
1. Széchenyi Kossuthról:
„… ez a fickó ördöngösen ügyes, olyan, mint egy francia szakács; a döglött kutyát is úgy fel tudná tálalni, hogy beléharaphatnánk.”
„Legyen … kitapogatva, mennyire lehet a magyar közönség minden tagja, mihez képest kivilágoljék, hogy valjon, ki akar egyedül frázisokkal és szemfényvesztésekkel előmozdítani a közjót, s valjon, ki kész ennek kifejtésére tettekkel is járulni …, s így felette üdvös lészen, ha a szájhazafiak egy sorba, a tetthazafiak megint más sorba fognak állíttatni, minthogy a haza egyedül csak így tudhatja meg, fiai közül kire számíthat, kire viszont nem”
2. Dessewffy Aurél gróf a Széchenyi – Kossuth vitáról:
„… agitáció útján alulról felfelé vala kénytelen változtatási eszméinek sikerét eszközleni…, hogy a felsőbbséget engedélyekre késztethesse, kénytelen izgatásokhoz nyúlni, a fennálló rend ellen kikelni, vágyakat ébreszteni, szenvedélyt, lelkesedést, jó és rossz indulatokat a maga érdekében behúzni.”
„…. Ő volt az, ki mindenütt és mindenben a nyilvánosságot prédikálta, ha tehát most a felmelegült atmoszférában oly növények is teremnek, miket a gróf sem nem remélt, sem nem helyesel, azt ugyan a nemes gróf sajnálhatja, de nincs joga rajta csudálkozni…”
3. Kossuth Széchenyiről:
„Nyomorult semmirekellőnek vallanám magamat, ha örömömre válhatnék port, szemetet szórni a megbotlott óriásra; én tiszteletteljesen tárom ki karjaimat, s kérem: szenvedjen meg a nemzeti nagyság építésénél homokhordó napszámosi közt, méltassa tanácsára, javító vezetésére azt, kinek most útját állani törekedik; mert jobb a közre, ha egymás mellett, mint egymás ellen.”
„… soha semmit nem bizonyító hasonlatoknál maradjunk – a nemzet jövendőjét egy nagy sakkjátéknak tekintette, melynél minden más csak játékkő, a játszó ő maga, ki nem rögtönzés, hanem kiszámított terv szerint teszi húzásait, s ha eljőnek mások, s itt-ott a nyílt ellenség ellen egy-két húzását – bár szintén kiszámított terv szerint – megkísértenek, néha egy kis ingerült nehezteléssel utasítá el a játékhoz tolakodókat, …”
„Ha mindaddig, míg a magyar közönségnek a lehetségig minden tagja kipuhatolva nem lesz, a tetthez, az agitációhoz nem fogunk, egy kissé tán csak mégis elkésünk.”

4. „Mit akar tulajdonképpen a magyar liberális ellenzék? Mit akarunk mi, kiket agitátoroknak neveznek? Én titkot belőle soha sem tevék…, akarunk monarchiát, tehát respublicáról nem ábrándozunk: akarjuk a monarchiának az austriai dynastiát, tehát elszakadásról nem álmodozunk, s erről Magyar honban nem is fog senki álmodozni, míg meg nem lesz győződve, miként én tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a felséges uralkodó ház jövendőjének érdekében Magyar hon boldogsága az austriai összes birodalom boldogságával nincs ellentétben…De ha monarchiát akarunk, akarjuk, hogy az legyen constitutionalis [alkotmányos] monarchia, legyen pedig az a valóságban, nem pedig csak írott malaszt… Akarjuk, hogy ezen alkotmány magyar legyen, tehát holt nyelv zsarnokságát vagy (legyen a magány élet akár melly nyelvű) polyglott [több nyelvű] közélet bábel zavarát nem akarjuk… Akarjuk, hogy a nép az alkotmánynak részese legyen, s mint egy Istennek teremtményei, egy uralkodónak alattvalói, egy honnak fiai vagyunk, úgy legyünk osztályos testvérek, kivétel nélkül, jogban, teherben.”
„a. A közterhekben osztozkodás. Mire nézve az eddig egyedül adózó nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük; az alkotmányos biztosítékokat, ezekre nézve is, mindnyájunk számára gyarapítani törekedünk; de az ország közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a célok országgyűlési meghatározását, számadást és felelősséget föltételül kötjük.
b. A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenekelőtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek, képviselet alapján, úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése.
c. A törvény előtti egyenlőség.
d. Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése; mire nézve legkívánatosabbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság, a státus [az állam] közbejöttével, országos eszközlésbe vétethessék.
e. Az ősiség eltörlésével a hitel és a birtokszerzés biztosítása.
Minden előrelépést, mely e célokhoz közelebb vezet anélkül, hogy a jövendő kifejlődését megkötné, elfogadunk.”
(Az Ellenzéki Nyilatkozat részlete, amelynek megfogalmazásában Kossuth is részt vett 1847