A következő idézet egy német romantikus alkotótól származik:

"Minden élő mozgás játékának lényege az összhang és az ellentét. (...) Akik ezt elfogadták a modern művészet sajátos szellemére - szemben az antikkal vagy a klasszikussal - kitalálták a romantikus nevet. (...) A régiek költészete a birtoklás költészete volt, a miénk a sóvárgásé. Az szilárdan a jelen talaján áll, ez viszont emlékezés és sejtelem között ringatózik. (...) A görög embereszmény az erők tökéletes egysége és aránya, a természetes harmónia volt. A modernek ezzel szemben tudatára jutottak annak a belső megosztottságnak, amely ezt az eszményt lehetetlenné teszi; költészetük tehát arra törekszik, hogy a két világot, a szellemit és az érzékit, melyek közt magukat megosztottnak érzik, kibékítsék egymással."
(August Wilhelm von Schlegel)

Az idézet szerint a romantika irodalma a sóvárgás, a nyugtalanság, az elvágyódás, az emlékezés irodalma. Egy olyan korszak, amelyben a klasszicizmus észelvű poétikája (a szellemi) kibékül az érzelmekkel és az ösztönökkel.
Bizonyítsd ennek a gondolatnak az igazságtartalmát maximum egyoldalas fogalmazásban!