1) Élelmiszeranalitika területén hol alkalmazzuk a komplexometriát? 2) Komplexometriás indikátorok esetében miért nem beszélünk átcsapási tartományról? 3) Miért nevezik a komplexometriás meghatározást kelatometriának is? 4) Mi indokolja, hogy a komplexometriában molaritásban gondolkodunk és nem normalitásban? 5) Milyen külső tényezők befolyásolják a potenciometrikus végpontjelzés pontosságát? 6) Milyen szempont alapján választ mérőoldatot?