Amennyiben az éter nem nyugvó rendszer abból kiindulva, hogy az éter nem más mint az elektromágneses hullámoknak az ismert elektromágneses spektrumon kívüli tartománya, úgy akkor ennek értelmében lehet-e a gravitáció ennek a teret kitöltő hullám-mezőnek a kívűlről befelé ható nyomása az ált.rel. téridő görbületével ellentétben?
Aztán: lehetnek-e az atomi összetevők ezen hullám-mezőnek az örvényei mint forgási?
Aztán: lehetséges volna-e, hogy a mágnesség esetleg nem egyéb mint a gravitációs nyomóerőnek a forgatónyomatékká átalakult megnyilvánulása?
Aztán: lehetséges volna-e, hogy a neutron a legkevésbé sem semleges töltésű?
Aztán: lehetséges volna-e, hogy csak a proton fog kiérni a könnyebb mivolta miatt a proton-neutron pár mint atommag forgásának a kerületéig amiből adódóan a neutron negatív töltése rejtve marad?
Aztán: lehetséges volna-e, hogy izotóp gyártásnál teljesen mindegy, hogy az elektron(ok) milyen töltésű mert a neutron mindig az elektronfelhő mag körüli forgásirányához fog igazodni ami ugyebár azonos forgásirányú mint a proton legkülső héjának forgási iránya?
Aztán: lehetséges volna-e, hogy minden elemben kivéve a próciumot, egy proton és egy neutron van legfeljebb a nevezett összetevők a hidrogén egy protonjának illetve a deutérium egy neutronjának az egész számú tömegi többszörösei? Ha nem így van akkor esetleg volna olyan kedves valaki, aki levezeti nekem az erős kölcsönhatás mint „magerők" mechanizmusát de lehetőleg szemléletesen?
Hogyan fogadhatta el a tudomány az általános relativitáselméletet úgy, hogy az elmélet szerinti téridő görbületes gravitációs keringés szükségtelenné teszi a kifelé ható centrifugális erőt, hiszen minden még a tehetetlenségi erő hatásiránya is a téridő görbületben terjed illetve halad. A híres elmélet szerint a gravitációs keringési pálya egyenes csupán a tér görbült. De ettől függetlenül egy egyenes úton bármekkora sebességgel lehetne menni nemde??? Ezenkívül ha a tér a tömeg felé görbül akkor az a bizonyos „egyenes út" is a tömeg felé tart. Tehát bármilyen sebességgel is keringjen a kisebb objektum a nagyobb körül keringeni valójában nem is fog tudni mert az áltrelből éppen az jönne ki hogy centrifugális erő hiányában neki fog ütközni a nagyobb égitestnek nemde? Esetleg kíváncsi volna valaki arra, hogy hány féle módon igazolható, hogy a fény sebessége nem állandó? Kíváncsi volna-e valaki arra, hogy a Lorentz transzformáció mi mindenre alkalmazható mint matematikai elv természetesen a relativitáselméletet kivéve?