A feladat az első világháború lezárásával kapcsolatos. Mutassa be a források,
ismeretei és az atlasz alapján, hogy mely eszmék mentén, illetve milyen elvi és konkrét
kérdésekben ütköztek a nagyhatalmak érdekei a Párizs környéki béketárgyalásokon!
„X. Ausztria–Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és
biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.” (Részlet Wilson elnök 14
pontjából, 1918. január)
„Nem lesznek területelcsatolások, hadisarcok, büntető jellegű kártérítések […] Az önrendelkezés nem
pusztán beszédfordulat. A cselekvés kötelező érvényű elve, amit az államférfiak mostantól fogva csak saját

11

felelősségükre hagyhatnak figyelmen kívül […] A jelen háborúban sorra kerülő minden területi rendezést az
érintett népességek érdekében és javára kell végrehajtani, és nem képezheti egymással versengő államok igényei
puszta módosulásainak vagy kompromisszumának részét.” (Wilson beszéde az USA Kongresszusa előtt, 1918.
február)
„Amikor Németország legyőzte Franciaországot, jóvátétel fizetésére kényszerítette. Semmiféle kétség
sincsen az elvet illetően, és ennek az elvnek az alapján kell eljárnunk, vagyis Németországnak képessége
legvégső határáig ki kell fizetnie a háborús költségeket.” (Lloyd George beszéde, 1918. november)
„Szigorú békét akarunk, mert az alkalom ezt követeli meg. De szigorúságát nem a bosszúvágy
kielégítésének, hanem az igazság érvényesítésének kell vezetni. A mi felelősségünk, hogy ne mocskoljuk be a jó
győzelmét, s a pillanat dühödt szenvedélyei ne csapjanak át a fejünk fölött, hanem a milliók által hozott áldozatot
arra fordítsuk, hogy az emberi fajt mindörökre megváltsuk a háború csapásaitól és kínjaitól.” (Lloyd George
parlamenti , 1919)
„Franciaország és Clemenceau politikája ésszerűen következett abból a meggyőződésből, hogy a régi
rend nem fog alapvetően megváltozni […] Ugyanis egy nagylelkű vagy igazságos és egyenlő elbánáson alapuló
békeszerződés, amely olyasféle »ideológián« alapul, mint az elnök tizennégy pontja, csakis azzal a
következménnyel járhat, hogy lerövidíti Németország talpra állásának az időszakát, és sietteti azt a napot, amikor
ismét beveti Franciaország ellen számbeli fölényét, túlsúlyban lévő erőforrásait és műszaki felkészültségét. Ezért
feltétlenül garanciákat kell követelni […]” (Részlet Keynes Clemenceau-ról szóló értékeléséből, 1923)
„A háború előtti német gazdasági rendszer három fő tényezőtől függött: I. Tengerentúli kereskedelem
[…] II. Szén- és vaskészletei […] III. Szállítási és vámrendszere. Ezek közül az első – amely korántsem a
legkisebb jelentőségű – volt minden bizonnyal a legsebezhetőbb. A békeszerződés mindháromnak, kiváltképp
azonban az első kettőnek a módszeres megsemmisítésére törekszik.” (Részlet Keynes A békeszerződés gazdasági
következményei című művéből, 1923)