17. y=1−4x
Először ábrázolod az y=4x függvényt. Majd ezt tükrözöd az y tengelyre, ekkor az y=−4x függvényt. Végül ezt eltolod az y tengely mentén +1-gyel.
Vagy, ha így nem megy, akkor behelyettesítesz néhány x értéket és kiszámolod a hozzájuk tartozó y értékeket. Ezeknek a pontoknak mindkét esetben egy-egy egyenesre kell esniük.
Hogy a megadott pontok hogyan helyezkednek el a grafikonhoz képest, azt úgy lehet megállapítani, hogy az x értékeket behelyettesíted a függvénybe. Ha a kapott érték egyenlő az y-nal, akkor a pont rajta van az egyenesen. Ha kisebb, akkor a grafikon alatt van, ha nagyobb, akkor felette van. Sokkal szemléletesebb, ha az adott pontokat berajzolod, így egyértelműen látszik, hogy a grafikonhoz lépest hol helyezkedik el. Például nézd a piros grafikont és a piros köröket. A(0; −4) a grafikon alatt helyezkedik el. y=1−4x=1−4·0=1, a megadott A(0; −4) pont y koordinátája kisebb 1-nél, tehát ez a pont a piros grafikon alatt helyezkedik el. A B(0; 1) pontnál y=1−4x=1−4·0=1, a megadott B(0; 1) pont y koordinátája megegyezik a adott pontban a függvény y koordinátájával, ezért a B pont rajta van a piros grafikonon.
C(−1; 5), y=1+4=5, C pont rajta van a grafikonon
D(−12; 50), y=1+4·12=49, D pont a grafikon felett van
E(7; −27), y=1–4·7=−27, E pont rajta van a grafikonon
F(3; −13), y=1−4·3=−11, F pont a grafikon alatt van

18. y=2x−3
Először ábrázolod az y=2x függvényt. Majd ezt eltolod az y tengely mentén −3-mal. A többit ugyanúgy végzed el, mint az előzőnél.
A(0; 0), y=2·0−3=−3, A pont a grafikon felett van
B(2; 1), y=2·2−3=1, B pont rajta van a grafikonon
C(3; 2), y=2·3−3=3, C pont a grafikon alatt van
D(−4; −10), y=−2·4−3=−11, D pont a grafikon felett van
E(5; 6), y=2·5−3=7, E pont a grafikon alatt van
F(−5; −13), y=−2·5−3=−13, F pont rajta van a grafikonon
G(40; 77), y=2·40−3=77, F pont rajta van a grafikonon
H(−50; −100), y=−2·50−3=−103, H pont a grafikon felett van
A két grafikont a csatolt rajzon láthatod. Néhány pont már túl messze van, azok nem fértek rá a rajzra.